*Egy hosszú, fáradt sóhaj.*

40 évesen is túlzás ez a szomorú, fásult fáradtság ami bennem van. De nem tudok elmenekülni a világ zajától. Nameg, félek is a csendtől. Amikor csend van, még kisebbnek, gyengébbnek, kiszolgáltatottabbnak érzem magam, mint ami vagyok.

"NEM HALLOD,
üvöltök - lenn a mocskos utcán,
NEM HALLOD,
zokogok - te sohasem sírtál,
NEM HALLOD,
könyörgök - csavargóvá tettél,
NEM HALLOD,
meghalok - míg te élni mentél,
NEM HALLOD,
bömbölök - kinn, városod körül,
NEM HALLOD,
röhögök -hogy a részeg örül,
NEM HALLOD,
nyöszörgök - korbácsol a világ,
NEM HALLOD,
üvöltök - esőért a virág!"
(Hobo - Nem hallod, üvöltök)