"HÁLÁT ADOK NEKED URAM, TELJES SZÍVEMBŐL
ELBESZÉLEM MINDEN CSODÁDAT!"

Régebben írtam egy párról, akik babát vártak. Először akkor, amikor nagy baj történt, és a kismama kórházba került. Utána nem sokkal írtam róla, hogy megszületett, de nagyon korán. 6 hónaposan jött a világra, 630 grammal és 31 cm-rel. 
És ma hazaengedték őket a kórházból! És ma már "látták szemeim"!
A kislány 1900 gramm körül jár, és több, mint 40 cm!

Kedves testvérek, az imáink csodát csodára halmoztak! Október 2.-án a világra jött, és lebegett a lét és nemlét között. Én magamon kívül voltam sokáig. Több böjtöt is vállaltam értük, a leglátványosabb a szeretett szakállamtól való lemondás volt. Hétvégi és ünnepnapokon kívül MINDEN NAP megborotválkoztam. De voltak más lemondásaim. Minden nap imádkoztam értük. És tudom, hogy sokan imádkoztatok velem! 

És most itt van! Láttam, ahogy minden erejét begyűjtve elkezd kimászni a számára hatalmas takaró alól. Láttam, ahogy megfeszülnek a kis izmai, hogy sírni tudjon! Láttam, ahogy az apjához bújik. Láttam, ahogy az édesanyja megsimogatja. Láttam, ahogyan ránéznek. És láttam MOSOLYOGNI!

"Menjetek és jelentsétek Jánosnak, amiket láttatok és hallottatok: vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek meg hirdetik az evangéliumot."
(Lk: 7, 19)

Én még kiegészíteném: "És a koraszülött gyermekek, épek, egészségesek, és gyönyörűek!"

Hamarosan karácsony, de talán most életemben először kapok olyan ajándékot, ami méltó az Úr születéséhez! Hogy akit féltettem, él, és egészséges. 

Én, a bűnös ember, aki annyit vétkezem, mégis láthattam az Úr hatalmas jobbjának munkáját! 
"Mit adhatnék vissza néked? Mi legyen a hála érte?"

Köszönöm Uram! És köszönöm nektek, akik imádkoztatok! "Látták szemeim..."