Utolsó kommentek

Angyalomnak a "Vallomás" után

2007.09.10. 23:52 | Xinaf | 1 komment

Címkék: vers filozófia

Ady Endre:

Őrizem a szemed


Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

Az ember annyi idős, amennyinek érzi magát... És néha én már nagyon vénnek érzem magam...

A bejegyzés trackback címe:

https://xinaf.blog.hu/api/trackback/id/tr6162271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Akara · http://akara-aliana.blogspot.com/ 2007.09.15. 00:13:33

Az egyik kedvencem... ^^ (Bocsi, hogy pofátlanull ide is írok, max törlöd...)