Utolsó kommentek

A haza mindenek elött

2007.11.14. 13:46 | Xinaf | Szólj hozzá!

Címkék: filozófia dalszöveg

Mint száműzött, ki vándorol
A sűrű éjen át,
S vad förgetegben nem lelé
Vezérlő csillagát,
Az emberszív is úgy bolyong,
Oly egyes-egyedül,
Úgy tépi künn az orkán,
Mint az önvád itt belül.
Csak egy nagy érzés éltetett
Sok gond és gyász alatt,
Hogy szent hazám és hős nevem
Szeplőtlen megmarad.
Most mind a kettő orvosra vár,
S míg itt töprenkedem,
Hazám borítja szemfödél
S elvész becsületem!

Hazám, hazám, te mindenem!
Tudom, hogy életem neked köszönhetem.
Arany mezők, ezüst folyók,
Hős vértől ázottak, könnytől áradók.
Sajgó sebét felejti Bánk,
Zokog, de szolgálja népe szent javát.

Magyar hazám, te mindenem!
Te érted bátran meghalok,
Te szent magyar hazám!

az utolsó három sor másik változata:

Magyar hazám, megáldalak!
Szép érted élni, érted halni,
Te hős magyar hazám!

Bánk tudja, hogy asszonyát valószínüleg kelepcébe csalják (lefektetik), de nem jön haza, hanem folytatja küldetését a hazáért. Sajnos nem ismerem a történet egészét, mindig nagyon elutasító voltam ez ellen, mivel a Katona József gimiben nagyon nyomatták. Már valahol bánom. Vajon te megtennéd ugyanezt a hazádért?

A bejegyzés trackback címe:

https://xinaf.blog.hu/api/trackback/id/tr24228883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.