Lezajlottak a ballagások, és most elég sok ismerősöm is elballagott a középiskolából.
Amilyen romantikus lelkületű vagyok, rögtön eszembe jutottak a saját ballagó élményeim, majd ebből visszafele haladva az időben a szalagavatós, és később egyáltalán a középiskolás emlékek.

Hát igen, így nézett ki a már majdnem 20 évet betöltött, ballagó Xinaf. 

Emlékszem, a ballagásra úgy mentem el, hogy fel sem fogtam akkor, hogy ezzel voltaképpen vége is. A jelek szerint Mogyee-val ebben is hasonlítunk. 
A ballagás során az iskola különösen kitett magáért, még tűzijáték is volt! Nem is kicsi, elég látványos esemény volt. Egy osztálytársam pedig telefonon még meg is nevelte a tablót készítő fotóst, amiért rohadt pofátlanul, külön pénzért hozott helyre olyan hibát a tablón, amit ő vétett...
Mi utána páran alkoholba fojtottuk az örömünket. Nem, bánat ott nem volt kicsi sem, vidámak voltunk, tomboltunk, azt hittük, miénk az egész világ. Katonás faszagyerekek voltunk, akik nem tiszteltünk szinte semmilyen tekintélyt, csak amit mi magunk választottunk.

Aztán, miután egyik osztálytársamat nagyjából hazavittem a vállamon, hajnali 6 fele hazaestem, enyhén még mindig piásan, kásás fejjel. Azon gondolkodtam, hogy ebben az öltönyben, amit nem vettem le (pedig a Margit-szigeten való bulihoz nem ártott volna) fogok érettségizni, ezt valahogy rendbe kéne hozni (ez utólag sikerült amúgy), majd miután levetkőztem, még percekig ültem az ágyam szélén, és néztem az osztályképet.
Olyan 11 és dél között keltem, és szembesültem a nagy büdös valósággal, hogy "valami véget ért". De fájni nem fájt semmi, ellentétben az ismert dal szövegével.
Nagyobb gondot okozott, hogy terveim csak az érettségiig voltak. Általános iskola felsőben már aggasztott valahol, hogy nem tudom, mit akarok kezdeni magammal. 8.-ban kifejezetten gondnak éreztem, hogy fogalmam sincs, mi akarok lenni igazán. És akkor, 2007 május 4.-én, 6 évvel és pár nappal ezelőtt, a ballagásom utáni szombat reggel pontosan ugyanúgy nem tudtam, mit akarok valójában kezdeni az életemmel.

És aztán lett ami lett, az élet persze meg nem állt. Nem vettek fel egyetemre, sem főiskolára (andragógiára jelentkeztem). Intézményi kommunikátornak tanultam egy OKJ-s iskolában, de fél év után kirúgtak (amit akkor nem bántam, ma már igen). Elvégeztem egy személy és vagyonőri tanfolyamot. Másfél hónapig dolgoztam fizikai munkát, ami éveknek tűnt, a 12 órás láda pakolás, a rossz munkakörülmény, a genyó főnök, és a kevés fizetés miatt. Majd jött az újságíró képzés, ahol rengeteg tapasztalatot szereztem az élet általam nem ismert részeiből. Illetve ezalatt az idő alatt leltem meg a saját értékeimet. Nem a külső, vagy a jó duma a lényeg, hanem a valódi érték, az a tiszta, nem cicomázott EMBER, amilyennek maga az Isten alkotta. Jah, és ekkoriban találkoztam a keleti kereszténységgel is.

Sok minden történt, de a középiskolás ballagás az mindenképpen egy hatalmas mérföldkő. Nem lesz tőle senki sem felnőtt, de igenis köze van a felnőtté váláshoz. 

És úgy gondolom, ezt egyik szám sem fejezi ki jobban, mint a "Megy a Show" Ádok Zolitól (és csak azért is kiteszek én is egy nem hozzám illő dalt a blogomra, na :D).
Azért ezt szoktam ilyen alkalmakkor mondani (a szalagavatókhoz is illik), mert pontosan azt írja le a szöveg, amit én éreztem amikor ez a két esemény lezajlott az életemben.

A függöny újra felment, 
ez egy újabb felvonás
a sors írta történet ez.
Főszerepben játszhatsz egy bábként ahogy más,
hát indulj, a hős te lehetsz.

Jobb ha lassan készülsz, 
az élet úgysem vár 
senkire még rád sem.
Fogadd el, ennyi jár

Megy a show mire vársz?
Most hogy felnőttél, egyedül kell hogy játszd
Magadért ha kiállsz,
Tegyél mindent úgy ahogy jónak látsz,
csak játssz
csak játssz

A közönség ma rád vár,
csak téged ünnepel,
ez a fejezet most a tiéd.
De az arcodon az állarc semmit nem rejthet el,
és semmitől sem véd

Na mi lesz kezd el végre,
s légy mindig megható,
az élet olcsó színház, itt minden látható.

Megy a show mire vársz?
Most hogy felnőttél, egyedül kell hogy játszd
Magadért ha kiállsz,
Tegyél mindent úgy ahogy jónak látsz,
csak játssz
csak játssz
csak játssz
csak játssz

Nem volt egy nap, mikor magad maradsz
akkor kezdődik el az élet nagybetűkkel
Jegyezd meg jól, ez már nem ugyan az
itt a sikerekért néha tenned kell

Megy a show mire vársz?
Most hogy felnőttél, egyedül kell hogy játszd
Magadért ha kiállsz,
Tegyél mindent úgy ahogy jónak látsz,

Megy a show mire vársz?
ez most rólad szól, egyedül kell hogy játszd
Magadért ha kiállsz,
Tegyél mindent úgy ahogy jónak látsz.

Megy a show mire vársz?
most csak rólad szól, egyedül kell hogy játszd
Magadért ha kiállsz,
Tegyél mindent úgy ahogy jónak látsz
csak játssz.