Oké, ezzel már régen tartoztam, de akkor legyen:
Elköltöztem otthonról :)
Semmi negatív dologra nem kell gondolni, egyszerűen így 26 felé közeledve, időszerűnek tűnt. Az is volt. Egy barátommal cuccoltunk össze egy albérletben.
Megmondom őszintén, szokatlan érzés. De nem rossz. Problémák jöttek már elő, és oldódtak meg, és bizonnyal fognak is még előjönni, de egyenlőre lelkes vagyok. Talán kezdek felnőni?
Igazából ezt sem bánom.
Ahogy megnézem, egy évvel ezelőtt minden nagyon más volt. Akkor még csak halvány sejtelem volt, hogy egyszer, majd, talán, esetleg, lehet hogy, de majd valamikor külön fogok költözni anyáméktól.
Akkor már haladtunk a lassú, de biztos szakítás felé a barátnőmmel. Most ugyanez a lány, akivel áprilisban ismét összejöttem, az éltető erőm, és a boldogságom kulcsa.
Hogy mit hoz még ez az év? Nem tudom. De elkezdődött valami az életembe. És remélem, ez az út házasságba, és gyerekekbe torkollik. Sosem volt még ennyire valóságos és kézzelfogható, hogy mit szeretnék.
Nem akarok erőltetett lenni, így ezzel zárom is soraimat egyenlőre. Legkésőbb október 13.-án, vasárnap, pont egy hét múlva lesz egy bejegyzés, ami különleges lesz :)
Utolsó kommentek