Én TÉNYLEG nyiltottan álltam hozzá. Én TÉNYLEG adtam egy esélyt a trilógia lezárásának. Az előző filmekben voltak gondok, hibák, következetlenségek, stb. De Star Wars rajongói mivoltomból fakadóan SZERETNI AKARTAM ezt a filmet.
Nem sikerült.
A Star Wars - Skywalker kora talán az új trilógia legrosszabb alkotása, pedig erős a verseny.
Sajnos ezt nem lehet spoiler mentesen, ezért mostantól a kritika SPOILERES!
Társadalmunkban az egyik legnagyobb gond az, amit Vona Gábor és Puzsér Róbert "törzsi gyűlölködésnek" nevez. Ennek kb. az a jelentése, hogy az emberek kiválasztanak egy személyt, ideológiát, vallást, pártot, szóval egy náluknál magasabbra értékelt valakit/valamit, és azt vakon, a kritika igénye nélkül, rengeteg indulattal telve követik.
Ennek másik verziója, amikor valakit vagy valamit annyira gyűlölnek, hogy inkább támogatják a vele szembenálló erőt, legyen az akármi és akármilyen is. Tömören összefoglalva: az én törzsem minden ami jó, és a te törzsed minden ami rossz.
Amennyiben te, kedves olvasóm már Vona Gábor vagy Puzsér Róbert nevének elolvasásakor eldöntötted, hogy ez biztos hülyeség, akkor bizony nyakig ülsz a törzsi gyűlöletben. (Ez akkor is így van, ha a két fent említett úriember maga is erőteljesen tett vagy tesz a törzsi gyűlölet meglétéért.)
Pedig azt hittem, soha többé nem fogok már blogolni.
Több, mint egy évvel ezelőtt írtam az utolsó posztomat. Azóta munkahelyet váltottam, várom, hogy megszülessen a kislányom, és legfontosabb: a digital-social életemet áthelyeztem a Facebook-ra.
Azonban egy ideje igyekszem minél kevesebb indulatot kavarni a cybertérben. Volt idő, nem is rövid, mikor élveztem a konfliktusokat, de belefáradtam, és már nem okoznak örömöt. Ez az egyik oka, hogy nem írtam ebbe a blogban sem: az alapszabály, miszerint MINDEN esetben igazat írok, ami bennem van - hiszen ez az Én világom! - nem változott. De megbántani sem akartam senkit, és sokszor bántó vagy sértő volt ami bennem van. Szóval miért is írok akkor most mégis posztot?
Majdnem félmillióan tekintették meg a "Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom" (igen, mindegyik szó nagy betű) videóját, melyben egy mentét viselő hölgy tüzes(nek szánt) szónoklattal arra buzdít, hogy... na igen, hogy hozz világra még egy magyart. Mert ha nem, akkor abortusz párti vagy, támogatod a migrációt, önző, kényelmes hazaáruló féregként te is egyike leszel azoknak, akik miatt Magyarország elpusztul. Nem hiszed? A videó ITT megtekinthető, de ha valaki nem akar majdnem 4 percet áldozni az idejéből erre a nem valami jó alkotásra, akkor íme, itt a szöveg! (És zárójelben a megjegyzéseim.)
Pontosan 10 évvel ezelőtt, 20:00-kor publikáltam az első bejegyzésem.
Megmutatom, mi volt az első pár mondat, amit "papírra" vetettem ezen a blogon:
"Sziasztok!!!!
Végre sikerült rávennem magam, és létrehoznom az első blogomat.
Mit is szoktak írni mások a blogjukba? Nos, ez engem piszkosmód nem érdekel... Úgyis azt írom le, ami eszembe jut... arról, hogy olvassátok, majd én gondoskodom:)"
Azóta sok minden megváltozott. Na de mi is?
Úgy vélem, illene egy ilyen jubileumot valami különleges bejegyzéssel ünnepelni. Mivel az aktivitásom már közel sem a régi (ez alatt azt értem, hogy kvázi nincs) így alaposan át kellett gondolnom, hogy mi lehet az, ami nem csak azért különleges, mert egyáltalán publikálom...
És végül ráleltem a megoldásra.
Eltelt 10 év. Jöjjön hát 10 olyan érdekesség rólam, Xinafról, ami nagyon megváltozott velem kapcsolatban ebben a 10 évben.
Elég sok ismerősöm készül házasságra lépni, ráadásul keresztény, ráadásul katolikus házasságra.
Ennek egyrészt örülök, másrészt némi aggodalommal tölt el.
Van a házasságnak (most kifejezetten a katolikus, Isten színe előtt kimondott, Istentől megszentelt házasságra gondolok) pár olyan aspektusa, amiről "nem illik beszélni". Én nem vagyok régóta egyházi házasságban, de már ezalatt a rövid idő alatt is szembesülnöm kellett pár olyan dologgal, ami baromira távol áll az idealizált házas képtől.
Most őszintén, hogy jellemezzek egy évet, ami ennyire szélsőséges volt, mint 2016?
Januárban meghalt az apám, és életemben először megtapasztaltam, milyen ha nincs ott. Aki vesztett már el szerettet, az tudja: olyan érzés, mint ha nem lenne holnap. Mint ha többé nem lenne értelme senkinek.
De mellé ebben az évben egyházilag is megesküdtem, Isten előtt feleségül vettem egy csodálatos lányt. Életem eddigi legboldogabb és legszörnyűbb pillanatait is átéltem 2016-ban. Most akkor ez jó vagy rossz évvolt nekem?
Karácsony szent napjain az átlagnál többet voltam templomba (ez annyira nem is meglepő :D), és volt alkalmam akarva-akaratlan is szembesülni néhány embertípussal. Néhány nagyon is sztereotip embertípussal.
Az írásom egyfajta görbe tükörnek szánom, a világért sem akarok vele senkit megbántani, sőt, még magamat sem kímélem a most következőkben. Aki magára ismer, remélem egy jót nevet majd rajta, márpedig aki templomba jár, az legalább egyik-másik kategóriába beletartozik. Na... legalább egy egészen picit, ugye? Na ugye!
Előre leszögezném: telivér típusok elég kevesen vannak, a legtöbben inkább az itt felsoroltak valamilyen fokú kombinációjából állnak!
Az írásom a katolikus, és főleg a görögkatolikus templomok látogatóiról szólnak! A protestáns és ortodox közösségeket nem ismerem.
Nagyon sokféle kritikát írtam már, filmekről, könyvekről egyaránt. Nem egyszer volt vitám is filmekről, könyvekről, színházi darabokról, stb. Általánosságban elmondható, hogy a "mitől jó egy mű" kérdéskör legalábbis megosztó.
Nagyon rég írni szerettem volna az október 2-ai népszavazásról, de egyszerűen nem tudtam volna kielégítő alapossággal összeszedni az összes fontos elemét. Túl sok minden hangzott el itt-ott.
Mindenkit nagyon kérek, hogy ha foglalkoztatja ez a menekült kvóta népszavazás, olvassa el az egészet, utána reagáljon. Azért hangsúlyozom ezt, mert néha lehet, kinyíilik majd a bicska. Akármi is a véleményed, kedves olvasóm, arra kérlek csak: érvekkel érvelj. Az, hogy "Gyurcsány elkúrta" nem érv.
Nem fogok kertelni, és nem fogok udvariaskodni, régi Xinaf stílus bekapcsolva! A mai téma:
Hogyan néz hülyének a kormányunk, és hogy bizonyítod be, hogy igaza is van, ha elmész népszavazni!
Kedves olvasók, be kell vallanom valamit: zsigerből utálom a horror műfajt. Ennek három kiemelkedő oka van:
1. A legtöbb horror film egyszerűen gusztustalan.
2. Baromi empatikus vagyok.
3. Gyűlölöm a jumpscare-t. (Ha valaki nem tudná: amikor a semmiből hírtelen felbukkan valami, rendre ijesztő hang kíséretében.)
Most mégis arra vetemedtem, hogy egy régi horrorfilmet nézzek meg. Miért? A kérdés jó. A válasz: Lovecraft.
HE?
Na, nézzük, mi (vagyis igazából ki) az a Lovecraft:
Hogy meddig írok még blogot, jó kérdés. A Facebook úgy kiszorítja az online véleménynyílvánítás terét, hogy az ember egyszerűen nem szívesen ül neki hosszabban kifejteni valamit, de azért egy esemény mellett (bocsánat, KÉT esemény) nem tudok elmenni bejegyzés nélkül.
Hölgyeim és uraim: megnősültem!
Egy éve vagyok már polgárilag házas (vagyis, majdnem egy éve), de 2016 július 9.-én, szombaton, 13:00-ás kezdettel egyházilag is a házasok közé léptem.
Fantasztikus élmény volt!
Eltelt némi idő, hogy utoljára írtam. Édesapám halála meglehetősen ártott a blogolási hajlandóságomnak, de nem ez az egyetlen ok. Alaposan végig kellett gondolnom, hogy akarok-e a blog hasábjain belül politikával foglalkozni.
A válasz a kérdésre igen lett.
Aztán azon gondolkodtam, hogy csak politikával kívánok-e foglalkozni? Erre viszont nemet mondtam.
Így a jelenlegi írásom sem politikai töltetű lesz, hanem egy jelenségről szólnék, amit már egy ideje észrevettem, és egyre inkább úgy látom, hogy nem tévedek, és nem egyedi esetről van szó.
Mivel felkérést kaptam rá, és ráadásul ez szerintem egy fontos dolog, így leírom, hogy is lehet feldolgozni valakinek az elvesztését, azaz hogyan is érdemes gyászolni?
Eléggé magabiztosan mondhatom, hogy ezt a saját bőrömön tapasztalhattam meg nemrég, és azt hiszem, elég jó "módszereket" (jobb ötlet híján így hívom) alkalmaztam a legnehezebb napokon.
Nagyon régen írtam új bejegyzést, de ennek most volt oka: az előző után 2 nappal meghalt Édesapám. Nem álltam készen arra, hogy erről bejegyzést írjak, másról pedig nem akartam.
A halál mindent megváltoztat, és valahogy olyan morbidnak éreztem volna, hogy olyan lényegtelen apróságokkal foglalkozzak, mint a Deadpool film kritikája, vagy egyik-másik politikai esemény, konditermi élmény, stb. Hol vannak ezek ahhoz képest, hogy elment egy olyan ember, akihez hasonló sem született soha?
Az apám megtanított rá, hogy szilárd hitem legyen. Megtanított rá, hogy tiszteljem a mások hitét, akkor is, ha szöges ellentétben áll az enyémmel. Mi bizonyítaná ezt jobban, mint hogy ő, aki meggyőződéses kommunista volt, sosem tiltotta, hogy keresztény legyek? És most nézzünk mélyen magunkba, kedves keresztény testvérek:
Hányan engednénk meg, hogy a gyerekünkből meggyőződéses kommunista legyen?
Persze, a mi hitünk az igazi, és Krisztusi. Az Apám pedig pont ugyanígy gondolta igazinak és valódinak a saját hitét.
Ez nem egy érzelmektől dús bejegyzés lesz. Aki erre vágyik, az elolvashatja az öcsém búcsúját Aputól, abban visszahallom a saját érzéseimet.
A minap együtt töltöttem egy délután két olyan emberrel, akik a középiskolás éveim meghatározó alakjai voltak. Hárman igazi rémei voltunk a tanári karnak, kezelhetetlen, arrogáns, nagypofájú kamaszok, akik egymást hergelik bele a balhékba. Kicsit a Harry Potter sorozat Tekergőire emlékeztetnek akkori önmagunk, és jó eséllyel én lettem voltam Lupin a társaságban - aki igyekszik kordában tartani a két erős barátját, de nem megy neki :D
Az egyik srácot már négy éve nem láttam, most pedig ismét ott ültünk a szobámban, mint régen olyan sokszor, azzal a különbséggel, hogy cimborám elhozta a párját is. Hamarosan előkerültek a régi, középiskolás sztorik is, és szegény lány megtudhatott pár dolgot a pasijáról, amit eddig talán nem is sejtett :D
És nem mellesleg a beszélgetés alatt rájöttem, hogy most már semmi sem ugyanaz, mint régen. És hogy ez nem zavar, sőt!
Én tudom, és értem is, hogy nem érthet még egy edző sem mindenhez, ami a test formálásához kell. De azt hiszem, elvárható némi alapvető anatómiai és súlyzós gyakorlat ismeret, ha már mások azért fizetnek neki, hogy segítsen jobbá változtatni a testüket...
Régi sláger, hogy "a nők ne nyomjanak fekve". Eddig általában azt hallottam érvnek, hogy a gyakorlat elizmosítja a mellet, de most új érv is jött: konkrétan az egyik lányismerősömnek mondta a terem egyik edzője, hogy ne nyomjon fekve, mert 4 melle lesz tőle!!!!!!!!!!
Kedves olvasók, nekem nincs semmiféle papírom a témában, de némi tudást azért felszedtem. Szeretném leszögezni: a nők is nyugodtan edzhetnek fekvenyomással.
Ha már az előző bejegyzésben kitöltöttem a könyvekről szóló tesztet, miért nem írnám át ezt filmesre?
Kedvenc mellékszereplő
Az Amerikai Pitéből Mr. Levenstein.
A leghosszabb film, amit láttál.
Az "Egy Gésa emlékíratai" volt úgy a leghosszabb, hogy nem bontották két vagy több részre.
Film, amiből könyvet csináltak, és ezzel teljes mértékben megszentségtelenítették
Mert ilyen is van ám, hogy előbb van a film! De speciel a könyv verziók általában nem rosszak, így effektív ezzel még egy művet sem gyaláztak meg.
A „vigasztaló” filmed.
Legyetek jók, ha tudtok, és az Amerikai Pite.
Film, amit a legtöbbször néztél meg.
Star Wars-ok, Amerikai Pite.
Egy bűnös élvezet film.
Álom.net. Tudom, ciki :D
Leginkább alulértékelt film.
Amerikai Pite. Mindenki csak a puszta szexet látja benne, pedig valójában NAGYON mély a tartalma.
Leginkább túlértékelt film.
Ebből elég sok akad. Ha ki kéne emeljek egyet, akkor legyen mondjuk az Eredet (Inception). Sőt, biztosan az Eredet.
Egy film, amiről azt hitted, nem fog tetszeni, de a végére beleszerettél.
Ismét az Amerikai Pitét mondanám.
Kedvenc klasszikus film.
Isten hozta, Őrnagy úr. És a Szerelem Százháton.
Egy film, amit nagyon régóta el szeretnél megnézni, de még mindig nem sikerült.
A Feláldozhatok összes része ilyen
Egy film, ami csalódást okozott.
Szépség és a szörnyeteg. Nem a rajzfilm, az nagyon jó.
Film, ami megríkatott.
Ebből sok volt. Bevállalom, legyen ciki: Titanic.
Egy karakter, aki a leginkább magadra emlékeztet.
Filmben nincs ilyen, de sok karakterrel tudtam együtt érezni.
A leginkább gondolkozásra késztető film.
Legyetek jók, ha tudtok.
Rendező, akinél azt kívánom, az emberek bár többet néznének tőle.
Nincs.
Egy film, aminél azt kívánod, bárcsak benne élhetnél.
Amerikai Pite. De ma már az sem, kamaszként még nagyon vonzó volt.
Egy kedvenc színész/rendező.
Rendezőm nincs. Színész pedig Arnold Schwarzenegger, de igazán nagy kedvencem nincs.
Kedvenc gyerekkori film.
Sokáig a Piedone Egyiptomban volt a kedvencem, és a Jákob rabbi kalandjai.
Egy film, amiről azt mondod az embereknek, hogy láttad, pedig nem is – vagy még igazából nem fejezted be.
A Dupla Dinamit. Valamiért ciki volt, ha valaki nem látta. Jah, igen, mert NBA kártyás korszak volt, és játszik benne Dennis Rodman :D
A legkevésbé kedvelt történeti fordulat, ami túl sok olyan filmben fordult elő, amiket amúgy élveztél.
Amikor a főgonosz elmeséli részletesen a terveit a hősnek, ahelyett, hogy szimplán kinyírná.
A legjobb film, amit az utóbbi 12 hónapban láttál.
Hm... Bosszúállók 2, és az Agymanók.
Könyv, aminél a legcikibb bevallani, hogy szereted/szeretted.
Álom.net. Nem vita, nem kérdés, ez merő ciki :D
A legmeglepőbb fordulat vagy befejezés.
A Sötét Lova trilógiában Bane háttere meglepett.
Film, ami nagyon megnevettetett.
Amerikai Pite :D és a Diktátor!
Film, ami a legtovább volt a „megnézni” listádon.
A Szentírás. Ez nem is kérdés, vagy 10 éve gondolkodom rajta, hogy el kéne olvasni teljesen. De már haladok.
Kedvenc idézet egy filmből.
"Testvéreim! Látom a szemetekben ugyanazt a félelmet, mely engem is környékez. Eljöhet a nap mikor a bátorság elhagy minket. Mikor cserbenhagyjuk barátainkat, felbontjuk szövetségünket,de ez nem az a nap! A farkasok órájának, mikor a pajzsok széttörnek, s az emberek kora széthullik, még nem jött el a napja! Mert ma harcolunk! Mindazért, ami számotokra kedves ezen a földön! Küzdjetek meg, Nyugat hős népe!" - Gyűrűk Ura - A király visszatér.
Egy film, amit utáltál.
Ebből akadt pár, lásd pl. itt a felső listát.
Film, amit rögtön újranéztél.
Ha nem is azonnal, de pár napra rá, pl. a Perben az Ördöggel. És az Amerikai Pite :D
Pár kérdést jelentősen át kellet írni, de szerintem így sem lett rossz :) No, és nálatok mi a helyzet, kedves olvasók?
Már régóta lógok ennek a könyv tesztnek a kitöltésével. Itt az ideje, hogy behozzam a lemaradásaimat:
Egy könyvsorozat, aminél azt kívánod, bárcsak tovább tartott volna, VAGY egy olyan sorozat, aminél azt kívánod, bár véget érne már.
Sorozat, ami szeretném, ha tovább tartana? Olyan nincs.
Olyan aminek igazán véget érhetne már: Tűz és Jég dala, azaz a Trónok harca sorozat. Kb. két könyvvel lesz hosszabb ez a sorozat, mint kéne neki (hét könyvesre tervezi Martin).
Kedvenc mellékszereplő
Perselus Piton, és Bruna, a Rovásember egyik gyógyfüvésze.
A leghosszabb könyv, amit olvastál.
Hm... a Trónok harca kötetei azt hiszem a győztesek.
Könyv, amiből filmet csináltak, és ezzel teljes mértékben megszentségtelenítették
Eragon. Az a film egészen addig nem rossz, ameddig nem olvastad a könyvet, utána...
A másik, hogy a Harry Potter filmet csak önállóan, a könyvtől függetlenül szabad nézni, mert ahhoz képest szar.
A „vigasztaló” könyved.
Nina Pavlova: Vérvörös húsvét.
Könyv, amit a legtöbbször olvastál el.
A Harry Potter könyvek talán, de én sokszor szoktam olvasni a kedvenc könyveimet.
Egy bűnös élvezet könyv.
Filmet tudnék írni, lehet megcsinálom egyszer ennek a kvíznek a filmes verzióját... könyv szerintem nincs.
Leginkább alulértékelt könyv.
A Szentírás.Komoylan, az a könyv Isten szava, ezért sosem tudjuk majd igazán értékelni.
Leginkább túlértékelt könyv.
Jókai Mór: Aranyember, Tamási Áron: Ábel a rengetegben, és főleg: minden bulvárkönyv. Az előző kettőnek legalább szépirodalmi értéke van.
Egy könyv, amiről azt hitted, nem fog tetszeni, de a végére beleszerettél.
A Nagy világ regatta. J.C. Chipandela álnéven írta Bencsik Sándor. A borítója hát... de annyian mondták, hogy jó, hogy elolvastam, és valóban zseniális!
Kedvenc klasszikus könyv.
Szerintem ma már Szilvásy Lajos: Egymás szemében-je is annak számít, így azt jelölöm meg.
Egy könyv, amit nagyon régóta el szeretnél olvasni, de még mindig nem sikerült.
Sajnos ez a könyv végül egyszerűen nem íródott meg, de David Gray: A Worluk háborúja lett volna a címe, ha végül megírja az író.
Egy könyv, ami csalódást okozott.
R.A. Salvatore sötételfes történeteit egyszerűen nem voltam képes elolvasni. Annyira macsó, annyira menő, annyira faszagyerek benne Drizz, hogy az agyamra ment.
Könyv, ami megríkatott.
Ciki, de a Harry Potter 7-ben Dobby halála, előtte pedig a már említett Egymás szemében, és még előtte Leonard Schrader: Jakuzák című könyvének egy jelenete.
Egy karakter, aki a leginkább magadra emlékeztet.
Hm... ez egy remek kérdés. Sokáig Tyrion Lannister volt az, de ma már senki.
A leginkább gondolkozásra késztető könyv.
Fura leszek: Harry Potter könyvek. Mindig van min elmélkednem, miután elolvastam.
Szerző, akinél azt kívánom, az emberek bár többet olvasnának tőle.
Peter V. Brett. Ő a Rovásember írója, igazi tehetség! Ezen kívül Júlia Voznyeszenszkaja.
Egy könyv, aminél azt kívánod, bárcsak benne élhetnél.
A Harry Potterben jó lenne varázslónak lenni. Nem a háború alatt, de úgy általában :)
Egy kedvenc szerző.
Sok van. Nem jelölnék meg egyet.
Kedvenc gyerekkori könyv.
Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a Kapitány, és a Harry Potter.
Egy könyv, amiről azt mondod az embereknek, hogy olvastad, pedig nem is – vagy még igazából nem fejezted be.
A Svejk a derék katona :D Biztos jó, ciki volt anno azt mondani, hogy nem olvastam, de nem, és nem is vonz :D
A legkevésbé kedvelt történeti fordulat, ami túl sok olyan könyvben fordult elő, amiket amúgy élveztél.
Filmeset tudnék írni, könyvben nem jellemző.
A legjobb könyv, amit az utóbbi 12 hónapban olvastál.
Peter V. Brett: A Rovásember és a Sivatag Lándzsája.
Könyv, aminél a legcikibb bevallani, hogy szereted/szeretted.
Lassan ez a Harry Potter, de nekem igenis tetszett!
A legmeglepőbb fordulat vagy befejezés.
Martyn Trónok harcájában Ned Stark lefejezése. Azon beszartam... illetve a már említett Peter V. Brett Sivatag Lándzsája könyvében, a Magúr herceg rovásvetése.
Könyv, ami nagyon megnevettetett.
Adrian Plass: Egy kegyes kétbalkezes naplója, és az Egy kegyes kétbalkezes visszatér.
Könyv, ami a legtovább volt az „elolvasni” listádon.
A Szentírás. Ez nem is kérdés, vagy 10 éve gondolkodom rajta, hogy el kéne olvasni teljesen. De már haladok.
Kedvenc idézet egy könyvből.
"Ne szánd a holtakat, Harry. Az élőket sajnáld, s legfőképp azokat, akik szeretet nélkül élnek." - Harry Potter 7.
Egy könyv, amit utáltál.
Jókai Mór - Aranyember c. könyve, és Tamási Áron: Ábel a rengetegben. Sajnálom tanárnő, én ezeket a mai napig rühellem.
Könyv, amit nem tudtál letenni.
Huh, ilyen rengeteg volt. Most írjam, hogy Peter V. Brett Démonciklusa, és a Harry Potter könyvek? :D De ez a helyzet.
Meglepő módon nem szerepelt a listán több könyv sem, amit egyébként nagyon szeretek, de hát áldozatokkal jár a válogatás... Majd valamikor a filmes listát is megírom.
Kedves olvasók!
Mivel házasságra (egyházi házasságra) készülök, így mostanság sokat foglalkozom a témával. Mindenféle szempontot vizsgálok, átgondolok, értelmezek, stb.
Itt le kell szögeznem ennek a bejegyzésnek a lényegét: Ellene e vagyok a nem hívők közötti egyházi esküvőnek. Részletesen ki fogom fejteni, miért gondolom rossznak ezt a gyakorlatot, előre csak annyit szögeznék le, hogy nem célom senkinek az érzéseibe belegázolni.
Utolsó kommentek