Kitaláltam, hogy terméketlen napjaimon (na nem hajnali kettőkor, hanem amikor nem akarok meghalni az álmosságtól!) miről fogok írni nektek!
Egy volt osztálytársam javaslatára "papaírra vetem" majd gimis éveim legjobb és legrosszabb pillanatait, a sok állatságot, tehát amit a Katona nekem jelent.
Ez egy sorozat lesz, és kevésbé álmosan majd egy nevet is ki fogok neki találni. Így egy kicsit nekem is lehetőségem lesz nosztalgiázni, nektek meg egy jót kacagni, vagy egy jót szomorkodni.
Addig amíg nem kezdem el, addig is sziasztok!