Köszöntelek kedves vendég, itt a korlátlan lehetőségek hazájában!
Itt aztán tényleg lehetsz önmagad! Megmutathatod ennek a szánalmas világnak, hogy mekkora egyéniség vagy! Gyakorlatilag mindegy, hogy kopasz fejü, bomberdzsekis, fehérfűzős skinhead; hosszúhajú, feketeruhás rocker; tarajos, szakadt punk; márkás polós, suhogós nadrágos diszkós; bőgatyás trágár rapper; vagy izlés szerint levasalt hajú, életunt emo vagy-e. Minden okod meglesz rá, mert megtalálod, hogy miért utálhatod a többieket. nyugodt szívvel fikázhatod a többi zenét, amit még sose hallgattál, és érezheted magad egyéniségnek, húszezer hasonszőrű társaddal együtt.
Akármit választasz, megérteni úgyse fognak. Ez a sorsod, és mivel ezt elég nehéz feldolgozni, hát alkoholba fojtod a torkodat szorongató bánatot.
A szülők se értenek meg. Ezt szimbolizálja az anyád és apád pénzén vásárolt bakancsod, vagy edzőcipőd.
Az emberek mind csak téged bámulnak. Nem érted miért, de olyan rosszul esik, hogy feltünő divatbazár felszerelésedben odalibegsz az illetőhöz, és "mit bámulsz, köcsög?" érdeklődés közben mellbe taszítod. Három-négy társad helyeslően fog úgyis csatlakozni hozzád.
Én rocker vagyok, és én is éreztem legaláb egyik-másik pontját ennek a szélsőséges példának. Magamon éreztem, mert én is ilyen voltam, nem szépítem (na jó, nem kötekedtem). Viszont lenézem azokat, akik képtelenek alkalmazkodni, és gyakorlatilag felnőt, szavazőjoggal rendelkező polgárként még mindig ezen a szinten vannak. Ilyenek dobálják meg szerencsétlen No Thanx-es gyerekeket a koncetrjükön, ilyenek miatt vannak az éjszakában verekedések.
Magam bőrén tanultam meg, hogy rocker is lehet szemétláda, és diszkós is lehet aranyszívű ember. Mert bár a zene formál, de nem kizárólagosan. És ritka amikor valami egyértelműen káros, vagy egyértelműen helyes. A világ is sokféle, az emberek is sokfélék. Itt a lehetőség kicsit gondolkodni ebben a rohadt nagy szabadságban!