Igen, ismét valláskodnék kicsit.
Tudom, vannak akik szívesebben olvasnának tőlem gonoszkodó kritikát, némi anyázást, politizálást, stb. De nekem most főleg ez a kedves témám.
A Padlás musicalből vett idézetemet semmivel nem tudnám, vallási szempontból illusztrálni, mint ezzel a képpel:

Ilyenkor olyan jó érzés a görögkatolikus egyházhoz tartozni, ahol "kelet és nyugat összeér"!

Érdekes, hogy ez a "kelet-nyugat" kérdés elsősorban nekünk, keletieknek fontos. Nem is meglepő, ha jobban belegondolunk. A római testvérek (akik alapesetben ugye a nyugati rítushoz tartoznak) annyival többen vannak, hogy nekik a nyugati az alapeset. De a görögkatolikusoknak most kell újra felfedezniük keleti kincseiket, hogy színesíthessék a görögkatolikus egyházaz, és ezáltal a Katolikus Egyházat.
Azt leszögezhetjük, hogy Fülöp püspökatyának az arcán nem játszik az undor, mikor a pápára néz. Sőt, úgy látom, megvan benne a szeretet és tisztelet, ami megilleti Péter apostol utódját. A keleti lelkületű katolikusok nem pápa-ellenesek, még ha ezt el is akarják páran hitetni magukkal, és persze másokkal is.

Remélem, hogy megélhetek majd egy olyan kort, mikor a nyugati rítushoz húzó görögkatolikus testvérek sem fognak ellenségesen hozzáállni azokhoz, akik már most a kelet felé nyitnak. Ha már Benedek pápa sem ellenséget, hanem lehetőséget lát bennünk. És persze testvért.