" Széllel szemben pisáltam életemben.
Röhögött, aki szélnek háttal él.
Mi volt a haszna?
Jót gyürköztünk ketten:
Én birom-s néha elfárad a szél.."
(Soós Zoltán)
Eljött a nap, amikor újságírónak jelentkezem. Még bőven nem a felvételi, de elkezdem az utat, amin életem végéig járni akarok.
Általános iskola alsóban még vadászrepülőgép pilóta akartam lenni, de melyik kisgyereknek nincsenek álmai? Felsőben nem igazán volt elképzelésem, igazából sok minden eszembe jutott. Aztán egyik napról a másikra elmúltak, és alig emlékszem valamelyik régi tervre. Innen gimnáziumba vetett a sors, pont azért mert nem akartam szakmát tanulni. 4 év haladékot akartam. Sajnos ennyi idő alatt sem jutott semmi értelmes ötlet az eszembe... bár néhányszor megfordult a fejembe a papi hivatás, de sajnos nem Istentől jött az ötlet, és ha a főnök ellenzi, akkor nem sok esélyem van rá. Ez amúgy a mai napig megkisért néha, de aztán tovaszáll a papság iránti vágy. Beadtam a jelentkezést néhány főiskolára, andragógia szakra, hogy majd én programszervező leszek. Nem vettek fel, és én se leszek programszervező, de így belegondolva ezt a legkevésbé sem sajnálom.
Kalandos utam a Magyar Üzletemberképző Akadémiára (MÜA) vezetett, ahol intézményi kommunikátornak kedztem el tanulni, bő fél évig, míg végül kirugtak. Ennek a történetét már a blogomba is olvashatják a beavatottak. Elvégeztem egy biztonsági őr tanfolyamot, hogy valamit kezdjek magammal. Ebben a szakmában egyszerűen nem alkalmaztak. Fiatal pályakezdőként ne akarjon az ember bejelentett állást, de nekem ilyenre volt szükségem. Mivel a TB-re nem voltam biztosítva, és a családom szemlélete (magamat is beleértve) nem engedi meg hogy valaki a napot lopja, kétsétbeesetten kerestem munkát, ami bejelentett, és megtaláltam a jelenlegi melómat. És ma elkezdődik az, amit évek óta elöszőr tényleg csinálni akarok: újságírónak jelentkezem.
Karrierista és bizonytalan munka az újságíró. A piac nem különösebben megüresedett, itt érvénybe kell lépjen az USA-ból átvett "a legjobbé az állás" szemlélet. Tehát a cél: a legjobbnak lenni.
Nincsenek illúzióim. Kemény és nem kevésbé gyötrelmes 2 év lesz amíg ott tanulok, és 120%-on kell teljesítsek a munkahelyen is. De menni fog, mert ezt AKAROM! Míg a MÜA-ban elég volt egy rosszindulatú féreg ahhoz, hogy fizikálisan leépüljek, itt annál sokkal több kell. Mivel oda nem akartam igazán járni, és nem akartam igazán intézményi kommunikátor lenni. Újságíró viszont igen! És írásból fogok megélni, ha törik, ha szakad. Elöttem nincs más cél.
Hogy ez a blog mennyit fejlesztett az íráskészségemen, jó kérdés. Talán kevesebb a helyesírási hibám, talán gördülékenyebben mennek a kifejezések, talán olvasmányosabban írok. De ha semmiben nem fejlődtem, akkor is hasznos hogy a mérgemet nem tartom magamba, és szokom a billentyűzet koptatását.
Szél, kezdhetsz gyúrni, mert szükséged lesz rá!
Újságíró leszek!
2008.05.16. 13:36 | Xinaf | 6 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://xinaf.blog.hu/api/trackback/id/tr85472462
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nightwing 2008.05.19. 01:51:18
GAMBATENEEEE! Sikerülni fog! Én drukkolok!
Alister · http://lemuria.blog.hu/ 2008.05.19. 10:07:38
Kit látnak szemeim a kommentelők között... :D
De persze én is drukkolok, Xinaf, hogy sikerüljön az álmod!
De persze én is drukkolok, Xinaf, hogy sikerüljön az álmod!
Hilts 2008.05.19. 18:04:11
Xinaf kolléga,én is csak sok szerencsét tudok kívánni!
Remélem jövő egy pár év múlva már mindketten ,,élesben" is írogathatunk...
Remélem jövő egy pár év múlva már mindketten ,,élesben" is írogathatunk...
snow_flower 2008.05.26. 17:39:45
Szia! Valóban kevesebb a helyesírási hibád, csak így tovább...:)
Utolsó kommentek