Oké, most olvastam a Konzervatórium blogon, hogy már a Karácsony is magyar ünnep. Nem is lehet mást. A linkre katintva elolvasható a konkrét cikk, sőt, még a videó is megnézhető. A szöveg egy részletét most kölcsön veszem, mert megéri... Thotferi remélem olvasta, ez több, mint gyönyörű...

Pörzse Sándor:
Nem tudom, tudják-e a kedves nézők, de a Karácsony az tipikusan - maga a szó is - magyar dolog.

Azok a szláv népek vették csak át ezt a szót, és nem a Christmas szónak valamilyen változatát, akik itt, a Kárpát-medencével a magyarokkal valamilyen kapcsolatban voltak, vagy vannak. (...)

Szántai Lajos:
Most természetesen egy kicsit regényes változatban tárgyaljuk ezeket a dolgokat. Tehát amikor Szűz Mária őt a bölcsőben ringatja, egyáltalán nem mindegy, hogy közben, mikor dúdolgat neki, akkor mit mond neki. Na most nagy valószínűség szerint a Karácsony, vagyis Kerecsen, az a név, amit maga Mária adott Jézusnak.

Pörzse Sándor:
Tehát nem azt mondta neki, a kisfiának, hogy Jézuska, Jézuska...

Szántai Lajos:
Mondhatta, valóban mondhatta, de ez egy annyira belső...

Pörzse Sándor:
De lehet hogy mondhatta neki, hogy kis Kerecsenem?

Szántai Lajos:
Így van, így van, így van. Annyira belső ez a névhasználat és annyira jellegzetes magyar nyelvterületen és a magyarság kereszténységén belül, hogy ennek más magyarázata végeredményben nincsen. Tehát van egy titkos neve, ma így mondanánk, Jézusnak, azon túl, hogy nevezik Jézusnak, keresztelés után hívják Krisztusnak, tehát ezáltal válik ő Jézus Krisztussá.

De van egy olyan személyes, belső, csodálatos, lényegi sugárzó neve, amit végeredményben senki más nem tud, csak az édesanyja és ő. És nálunk a kereszténység erről a vonalról származik, és ennek a Karácsonynak a változatai között, névváltozatai között megtaláljuk a Kerecsent. Na most ha én keresem a turul, a koronás fejű turulnak az eredettörténetét - tehát ez az Árpád-ház, pontosabban Turul-nemzetség, más változatban Attila király nemzetségének a belső lelki megnyilatkozását kifejező szárnyaló erő -, akkor már ott vagyunk a koronásfejű turulmadárnál, ez egy fénymadár, és ennek a legközelebbi alakváltozata lehet a kerecsensólyom.

És a Kassai kódexből tudjuk, megint csak pontos hivatkozásokkal rendelkezünk, hogy az ősöknek még az Árpád-korban is, tehát úgymond a Szent István-i térítésfordulat után is, téli napfordulta alkalmával az egyik legősibb ünnepük éppen az a Kerecsen-Karácsony ünnep volt, amikor a fiatal kerecsensólymokat röptették az újjászülető nap felé.

Pörzse Sándor:
Ez óriási! (...) Hát ez olyan érdekes összefüggéseket vet föl, hogy most a hátralévő két percben ezt már nem is tudjuk végigbeszélni. De hát tényleg, hogy ha belegondolunk, Karácsony-Kerecsen, turulmadár...

Nem értem, miért jó ez... ettől kevésbé lesz szar magyarnak lenni? Nem... ugyanúgy magasak az adók, drága a kaja, kevés a fizetés. Attól még, hogy kijelentjük, hogy Jézus magyar volt, a karácsony is magyar, a szilveszter is magyar, a beszéd képessége is magyar, a holdraszálás is magyar, a repülő csészealjak is magyarok (jöttek a Szíriuszról), stb. még ugyanúgy egy nagy vödörnyi szarban csücsülünk, testvérek!
Mi lenne, ha az indentitásnövelő kábitószer kitermelése helyett inkább rendesen fizetnétek adót, nem keresnétek kiskapukat, és gyerekeket nemzenétek? Szerintem ez sokkal többet használna a nemzetnek, mint az, hogy árpádsávba és trikolorba öltöztetjük még a Mikulást is...