Különös társadalomban élünk...

Mivel nem egyszer vagy kétszer tapasztaltam, így muszáj írnom erről: vannak ismerőseim, akiket ZAVAR, hogy én nem iszom és/vagy nem dohányzom.

Ezt furcsállom, mert piálós-bagózós időszakomban is, mikor olyan emberrel találkoztam, aki soha nem élt egyik, másik, vagy mindkét szenvedélynek, én nagyon tiszteltem. Még inkább azt, aki élt, de abbahagyta.
Én nem várok el tiszteletet ezért, félre ne értsen senki, de hogy egyenesen szálka legyen más szemében, hogy minden esetben józanul és egészségesebben élek...

Arról, hogy mit gondolok a dohányzásról, már írtam ITT. Akkor most pár szó az alkoholról:

Az alkohol fogyasztás során nem kizárható, hogy az ember részeg legyen. Mint a szexnél a gyermeknemzés esélye. Lehet védekezni, lehet az esélyét minimálisra csökkenteni, de tökéletesen kizárni nem lehet. Aki alkoholt iszok, az esélyt ad magának rá, hogy be fog rúgni.

Az alkoholfogyasztással alapból nincs bajom, de a részegséggel annál több. Ugyanis olyankor az ember nem önmaga. Én csak tudom, voltam én már olyan részeg, hogy egy bárpult alól szedtek össze, és én még nem is emlékszem rá, mi történt pontosan. De ilyenkor válhat állattá az ember.
Az, hogy undorító, mikor valaki a saját hányásában gázol, már önmagában sem erény, de aztán jön a többi. Olyan cselekedetek, amit józanul nem tenne meg. Pedig, ha helyes, miért ne? Ha helytelen, miért adunk neki teret? Ilyen pl. mikor a részeg kötekszik -pedig józanul, lehet ő a világ legjobb embere is, nem fog vigasztalni, ha megüt. A szexualitás is elszabadul ilyenkor. "Jobb" esetben csak smárig jutnak el, kortól, nemtől függetlenül. Rosszabb esetben akár össze is fekszenek. És itt is rengeteg gond lehetséges, pl. hogy reggel felkelvén egy haverunk, barátunk párja fekszik mellettünk. Vagy egy vadidegen. Legrosszabb esetben valaki, az azonos nemből.
És lehetne még példákat hozni. Ha csak a magam dolgait felsorolnám, amit piásan csináltam, és ma már szégyellek, hát nyithatnék neki egy saját blogot.
Márpedig nekem elhatározásom, hogy soha többé nem vesztem el önmagam felett a kontrollt. Hogy nem leszek olyan részeg, hogy szégyellnem kellene,
Én ezt az elhatározásom szeptemberben megszegtem. Azóta nem iszom.

Szóval, kedves, megközelítőleg fél-egy tucat ismerősöm, akiknek egy része nem is olvastok:
Több jó indokom is van, miért nem dohányzom, miért nem iszom. Kicsit furán érzem magam, hogy magyarázkodnom kell, miért nem költöm a pénzem viszonylag drága idegmérgekre, melyek egy része büdös, rák kifejlődését segítheti a tüdőben, a szájban, a vérben, stb. és gyakorlatilag nincs valóban pozitív hatása; a másik része pedig egy idő után szánalmas és/vagy agresszív viselkedésre ösztönöz... de ok, magyarázkodom.

Nem zavar, ha valaki dohányzik, és az sem, ha iszik. Nem álszenteskedem, mindkettőt csináltam, dohányoztam 8 évig, ittam 10 évig. De az már idegesít, ha valaki nem józan.

Csak ennyit akartam, köszönöm :)