Ez a mai bejegyzés egészen másnak indult. Sokkal mélyebb gondolatokat tartalmazott. Hogy miket, talán soha nem tudjátok meg. Mert annyira azért nem fontosakat.
Elégedjetek meg a hangulatomat tükröző dalszöveg részlettel:
"Az árnyékom hogy lépjem át?
A sorsom ellen mit tegyek?
Hogy törjek szét egy glóriát?
És felnőtt máris hogy legyek?
Kérdezni hogy kell annak,
ki sejti önmagát?
És hogy lesz szabad,
ha a saját árnyát sosem lépi át?
Az árnyékom hogy lépjem át?
A múlttól búcsút hogy vegyek?
Hogy törjek szét egy glóriát?
Miért bánt a lelkiismeret?
Hogy száll az ember,
ha földre rántja önmagát?
És hogy lesz szabad,
ha a saját árnyát sosem lépi át?"
(Részlet a Mozart Musicalből)
Utolsó kommentek