XINAF - Az én világom

Ezt is megéltük, ismét itt van a híres majális napja... a munka ünnepe. Persze. Ez sokkal inkább a munkás ünnepe kéne legyen, erről már írtam egyszer régen ITT. Sajnos azonban még csak ezt sem mondhatjuk el...
Elöszőr is, ma szombat van, azaz mindenképpen munkaszüneti nap, azaz nincs meg az a jó kis majális feeling. Másodszor: ki az, akinek a munkások akár csak eszébe jutnak? Ott vannak a majális programok, a városligetben a nagy banzáj, vagy a Tabánban a Beatrice... mindenki a programokkal fog foglalkozni. (RICSEKONCERT!!!! INGYEN VAN! AKI ESETLEG MÉG MA, 2010 május 1. 13:00-14:00 KÖZÖTT OLVASSA, ÉS JÖNNE, AZ HÍVJON FEL!!!!!)
Oh nem, lassan nem is lesz olyan réteg, akit ünnepelni lehetne. Munkások? Jó, még vannak páran, de a folyamat ilyen ütembe gyarapszik, akkor hamarosan mindenki diplomás munkanélküli lesz...
Arconköpöm azt a mentalitást, hogy tanulni kell, amig lehet. Csúnyán hangzik? Igen. Akkor átfogalmazom: arconköpöm azt a mentalitást, hogy addig tanulok, amig lehet, hogy ne kelljen dolgoznom. Akik lenéztek engem, amiért nincs és talán nem is lesz diplomám, le vannak nézve általam. Mert én értékes ember vagyok, ellentétben sok ezernyi főiskolán/egyetemen lógó, üres tekintetű felsőoktatás-zombinál.
Nem azzal van amúgy bajom, aki felsőoktatásban tanul. Akinek megvan az agya, az tegye csak. Egy országnak szüksége van értelmiségre. Azzal van bajom, aki megjelöl egy szakot, ami még csak nem is érdekli. Sose lesz vele boldog, nem is akar elhelyezkedni a szakmában, de ugye ez is 4-7 év felmentés a munka alól.
És valójában még csak nem is ezekkel az emberekkel van bajom. A rendszerrel és a társadalommal van bajom, ami kitermeli ezt a mentalitást. Itt az ideje egy oktatási reformnak, emberek... 
Inkább szakadjon le a melóban mindkét karom, inkább fájjon a hátam az emeléstől, inkább nevessenek rajtam a tizenéves újgazdag köcsögök, mint hogy ingyenélőként tengessem a napjaimat ezen a rohadt világon.
Bocsás meg nekem gyermekem, aki még meg sem fogantál! Bocsás meg előre, amiért apád sose lesz gazdag ember, tehát te sem fogsz gazdagságban felnőni. Apád ugyanis túl becsületes ahoz, hogy gazdag legyen. Egyetlen dolgot tudok neked a vagyon ellenében kínálni: szeretni foglak. Téged is, és a testvéreidet is, amikor megszülettek. Éhezni nem fogunk, mindig lesz tető a fejünk felett, és meleg étel az asztalon. És persze elvek.