Utolsó kommentek

Legyen ahogy akarod!

2010.11.06. 22:35 | Xinaf | Szólj hozzá!

Címkék: video filozófia dalszöveg szomorúság

Ez megint egy személyesebb írás. Ahogy telnek az évek, vagy ne is szaladjunk ennyire el... ahogy telnek a napok, hetek, hónapok, és végül az évek, sok ember megfordult az életemben. Ebből valamennyi szilárdan gyökeret ver, és marad, mások pedig elszakadnak.

Most egy tőlem elszakadottnak küldenék egy számot. Sose rajongtam Ákosért, irónikusnak találom, hogy pont az ő egyik dala fogalmazza meg legjobban az érzéseimet. Ennél csak az irónikusabb, hogy ezt a számot is te, az a bizonyos elszakadott mutattad nekem...

Fogalmam sincs, mivel tudtalak úgy felhúzni, ahogyan, nem tudom mikor és mit hibáztam el ennyire nagyon. De legyen ahogy akarod. Ez a szám most konkrétan rengeteg mindent elmond, ami bennem van. Ákostól szokatlanul konkrét, kevésbé filozófikus.

A kommentelést letiltom. Akinek véleménye van, az e-mailen, telefonon, msn-en, iwiw-en, és személyesen közölheti.

És íme, itt a dalszöveg:

Ákos - Hello

Hello, hello, újra itt vagyok,
Vissza kellett jönnöm hozzád, és lehet, hogy maradok.
Tudom, tudom, nem láttál rég,
Bármit is mondasz, szemedben a megértés tüze ég.

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.

Hello, hello, nem tűntem el,
Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel.
De kinyílt lassan a szem,
Most is rád ragyog,
Könny reszket benne,
Mert látom, hogy vak vagyok.

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.
Hiszen minden bűnöm megbocsátható...

Hello, hello, én a régi vagyok,
Tévedésből jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok!
Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
Azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.

A bejegyzés trackback címe:

https://xinaf.blog.hu/api/trackback/id/tr552429373
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása