... és megint megbocsátottál!
Látod a lelkem, és látod a bűneim, éppen úgy, ahogy a jót is. És mégis, újra és újra, ha kérem, megbocsátasz. Csodákat viszel véghez, rajtam keresztül, megérinted azoknak a lelkét, akik eddig annyit csalódtak. Akik nem hittek, vagy inkább rosszul. Mert tudták, hogy vagy, de nem tudták, mi is ez a hatalmas erő... és te Uram látod, tudod hogy igaz: nem fürödtem meg a dicsőségben! Mindig és mindenkor elmondtam, hogy ez a fény nem az enyém, hanem a tied, Uram! Hogy amit olyan vonzónak találnak bennem, mint éji bogarak a lámpafényt, az te vagy, Uram!
Hívtál, és én szívem szerint már mennék. Tudom, hogy még sokáig kell várnom, és azt is, hogy ez nehéz időszak lesz. Kérlek, segíts át a világi akadályokon, a bürokrácia és a jog ingoványán, hogy teljesen érted élhessek!
Nem tudom, miért én lettem a kiválasztottad. Nem tudom, csodáidat miért rajtam keresztül viszed végbe. Nem tudom, miért engem dicsőítesz meg a te megdicsőüléseddel... de hálás vagyok érte, és szívből örülök neki! Legyen meg a te akaratod!
Ámen!
Utolsó kommentek