A halál mindig tragédia valakinek. Általában a szeretteié, akiknek hiányozni fog. Ha senki ember nem szerette, akkor neki, mikor szembesül a túlvilágon a bűneivel. Hiszen azért igencsak tenni kell, hogy senki se szeressen...
De egy gyerek halála valahogy mindig szörnyűbb. Talán, mert még előtt állt az egész élet.
Most szombaton, Ausztriában (Gerlitzen sítelep), egy sítáborban egy 12 éves kislány életét vesztette. A legtöbben biztos hallottuk a sztorit: élete első siklása volt, a hó megfagyott, nem tudott megállni, és beleszáguldott a jegyárusító bódéba.
Karácsonyra és januári születésnapjára kapta ajándékba ezt a tábort. Szegény családja...
Nyugodj békében Kriszti, és imádkozz odafenn az itt maradt rokonaidért, akiknek iszonyú kín lehet nélküled élni!
A megdicsőült igazak lelkeivel nyugtasd meg Üdvözítőnk a te elhunyt szolgálódnak lelkét, megőrizvén őt a boldog életben, mely nálad van, emberszerető!
A te nyugalmadban, Urunk, hol minden szentjeid megnyugszanak, elhunyt szolgálódnak lelkét Üdvözítőnk, nyugtasd meg!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek.
Te vagy Isten, ki leszállottál a poklokra és a lebilincselteknek kötelékeit föloldozád. Elhunyt szolgálódnak lelkét, Üdvözítőnk, nyugtasd meg!
Most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Egyetlen tiszta és szeplőtelen Szűz, ki Istent mag nélkül szüléd, kérjed őt elhunyt szolgálójának lelke üdvéért!
Szentjeiddel nyugtasd meg Krisztus, elhunyt szolgálódnak lelkét, hol nincs fájdalom, sem aggódás, sem sóhaj, de végtelen élet!
Boldog nyugalmat, és örök emléket!
Utolsó kommentek