XINAF - Az én világom

Sokkal, de sokkal könyebb témát találni, mint meg is írni valami használhatót. Eredetileg koncert összehasonlítást akartam írni (majd valamikor meg is írom), de ebben a témában nem jön az ihlet.
Márpedig valamit mégiscsak írni kéne, az mégsem járja, hogy napokon át ne legyen új bejegyzés.
Életemben elkövettem pár hibát. Nem keveset pl. itt a blogomon. Ne is kérdezzétek, mit akarok ebből kihozni... talán azt, hogy sajnálom? Hogy megigérem, legközelebb majd jobban átgondolom? Hát, ez elég felelőtlen igéret lenne. Szóval ilyesmit nem teszek.
Ráakadtam a legnagyobb gyengeségemre, de azt azért mégsem írom le...
Szóval élem a napjaimat. Próbálok jó döntéseket hozni, és próbálom jól érezni magamat a bőrömben. Nem igen sikerül. 
Vajon a világ változott meg ilyen beteg módon, vagy én? Gyanítom, bennem lehet a hiba. Már koncerteken sem tudok úgy feloldódni, és eggyé válni a zenével, mint régen.
Akárhogy is próbálok nem gondolni erre, akárhogy is próbálok úgy csinálni, mintha ehez én túl büszke lennék, akárhogy is akarok megváltozni, nekem nagyon hiányzik az az ember, akit életemben előszőr BARÁTOMNAK neveztem.
Ez van Morelight... mindketten választottunk egy utat. Megpróbáltalak ITT olyan szinten megsérteni, hogy számonkérd rajtam. Nem sikerült ez sem. Te továbbra is éled azt azt életet, amit egy ideje éltél, azok szerint az elvek szerint, amikkel felövezted magad. Én pedig koncetre járok, blogolok, a jövőmről szövögetek terveket, segítek néhány embernek... és közbe úgy érzem, mintha csuklóból levágták volna a fél karomat.
Nos, idáig jutottam, megint ez a téma, amiről pár órája jelentettem ki, hogy nem fogok írni többet. Éljen a következetesség. Nem sikerült megálljam ezt sem. Nem tehetek róla, ezen pörög az agyam. A másik dolgot leírni sem merem. Ez nem hozzád kötődik.