De közel jártam hozzá, mégha ez nem is látszott rajtam. Ugyanolyan lazán kezeltem a helyzeteket, ugyanúgy nyomtam a poénokat, játszottam az unokahugommal, szólogattam be embereknek, stb.
Viszont az elmúlt pár nap határozottan felőrölte az idegeimet. Úgy néz ki, bizonyos múltbéli tetteim nem múltak el olyan nyomtalanul, ahogy én azt szerettem volna.
Szóval túl vagyok némi megrázkódtatáson, a mindennapok terhe mellet, de végül úgy néz ki, megúszom idegösszeroppanás nélkül.
Ezt fogjuk fel úgy, hogy nyártól független esemény, hiszen olyan szépen indult...
Készítettem egy új interjút a mai nap, remélem összeszedem magam annyira, hogy a közeljövőben publikálhassam!
Ma sajnos azzal is szembesülnöm kellet, hogy hónapokon át iszonyatos mennyiségű hülyeséget követtem el, aminek nem mértem fel egészen tegnapig-máig a következményeit.
Úgy érzem, itt az ideje felnőnöm, és kétszer gondolkodni cselekvés elött.
Tudom, kedves olvasók, hogy annyira nem komázzátok, hogy rejtnyelven beszélek, de széles tárházát a hülyeségeimnek nem óhajtom azzal is megkoronázni, hogy most részletesen leírok olyan dolgokat, amiknek titokban kell maradnia, a saját és mások érdekében is.
Ezen a héten igyekszem gyakran és sokat publikálni, mert jövő héttől hittantáborba megyek. Ez hétfőn lesz, ami azt jelenti, hogy ezzel együtt legkevesebb 7 db bejegyzést szeretnék szűlni. Ennél több lehet, kevesebb nem.

"Eltakartam az arcomat,
belém már nem látsz!
Ne add ki soha önmagad,
Mert védtelenné válsz!"