amit leírtál azt kb. a "naív lélek táncba csöppent, mikor az élettel találta szemben magát" kategóriába sorolnám. Őszintén megmondom Xinaf én hozzád képest már 2 évesen is kárhozott lélek voltam... mindezt úgy, hogy amit írtál pl. az elején, hogy kb. 7 éves korodig nem tudtad mi az a rasszizmus... nos én kb. 14 éves koromig nem tudtam, hogy mi az... illetve hogy erre van szó, mert mikor megtudtam, olyan természetességgel könyveltem el a fogalmaimat tárloló agyi könyvtáromban, mintha mindig is tudtam volna, hogy ilyen is létezik...
Nézd, én őszintén megmondom, hogy sokat játszok...érzelmekkel, reakciókkal, mindennel. Ami Titsza Lelket amúgy kiboríthatna. Mégsem érzem magam "bűnösnek"...És tudod mi a különböztet meg engem a többitől, bármennyire is játékos vagyok? Az, hogy a szándékaim tiszták... Igen játszok, mert az Élet megköveteli, hogy játszak, máshogy túlélni nem lehet, de tudok és képes vagyok őszintének lenni, és - sajnos - tudok és képes vagyok hazudni is, vagy csak füllenteni, vagy bármi...amit épp kell... Össze tudok zavarni érzelmeket, de nyílegyenesen is a szemébe tudom mondani a másiknak amit épp kell, vagy amit gondolok, vagy "amit épp hallani akar"... attól függ, hogy "mikor mivel teszek jót"....de még itt is van egy nagy szakadék amit le kell szögezni... ezeket sosem a saját érdekeimben teszem, hanem a másikéban. Bár igen! Ugyanúgy játékos lettem ezáltal. De ez szerintem nem baj! Én i s alapvetően a kíméletlen őszinteség híve vagyok, de be kell látni, nem mindenki az. Nem mindenki képes úgy viselni gondokat és problémákat. Ha hozzájuk márcsak kicsit is máshogy viszonyulsz (értsd: óvni akarod lelkük sérülékenységét) már játékos vagy... ezek amit mondtál csak egyek a sok közül... nincs más hátra, mint megtanulni játszani! Amivel nem leszel kevesebb! Főként azért mert Te tudod, és tudnod kell, mikor játszol és mikor nem...de ez adja meg a körforgást...
Ha mindig és kétségesn kívül hiszed azt,hogy csakis Tisztán lehet elérni bármit... nos akkor tényleg azt gondolom naív vagy. És félre ne értsd, ne a hitedet értékeld át, csak az embereket és az emberek közötti kapcsolatotk. Vedd bele a számításba, hogy egy ember nem biztos, hogy úgy gondolkodik , mint Te. Nem biztos, hogy neki is az a gyarló vagy tiszta fogalama ami Neked... mert végülis lehet koszos egy gyémánt is, de ha megtisztítod, mégis úgy ragyog, mint egyik drágakő sem... vagyis nem biztos, hogy mindig a tiszta csillagos az ami az igaz... és fordítva: attól, hogy kicsit bepiszkolódik valami nemes, attól még hihetetlenül tiszta...

pfff... bocsi a regényért, nem gondoltam, hogy ennyi lesz XD

újraolvasva: bocsi a helyesírási és fogalmazási hibákért. Alapvetően vakon gépelek, de ha gyakorlatilag minden sötét körülöttem csak a monitor világít, azért az mégiscsak kevés... úgy látszik :D azért remélem átjött, amit mondani akartam...

@Kiora:
"Ha mindig és kétségesn kívül hiszed azt,hogy csakis Tisztán lehet elérni bármit... nos akkor tényleg azt gondolom naív vagy."
Ha jól értem, nem jött le kis lelki irományomból, hogy egyik nagy bajom, hogy képtelen vagyok rá, tisztán játszani, úgy belém ivódott a ferde út?:)

Hiszek bene, hogy egyszer még megérem azt, hogy a bibliából idézel, és nem versekből, és zenekarok szövegéből. Tudom, hogy ezek neked sokat jelentenek, mert ezek voltak a kezdeti lökéseid, amik gyerekkorodból fennmaradta, de keresztény emberként, igen is törekednünk kell arra, hogy Jézusiba váljunk. Evvel tudunk példát mutatni az embereknek. Ahogy élünk, viselkedünk, érzünk, és beszélünk. Ezért fontos a napi szintű bibliaolvasás, mert abból láthatjuk, hogy Jézus hogy cselekedet a különböző szituációkban. Olvashatjuk bene tanításait, példázatait, intéseit, melyek mind segítik a kereszténység megélését a minden napokban. És mikkor jönnek a nehéz idők, és érzed, hogy el fogsz bukni, akkor jön a könyörgés istenhez, hogy segítsen meg. Kérd tőle, hogy mutassa meg világosan, hogy bizonyos szituációkban hogy cselekedj. Kérj tanácsot tanítóidtól, és nővéredtől! Ted fel magadnak minden cselekedet előtt a kérdést: „Vajon jézus hogy cselekedne ebben a szituációban?”

És végül egy idézettel szeretnélek bátorítani.

Pál első levele a Thesszalonikiakhoz: 5; 12-22.

@Morviniuszka:

"Hiszek bene, hogy egyszer még megérem azt, hogy a bibliából idézel, és nem versekből, és zenekarok szövegéből. "
Eredetileg most be akartam linkelni az összes olyan írásom, amiben idézek a Bibliából (hidd el, nem egy van). Végül nem linkeltem be, ha gondolod, keres, van rá nem is egy példa.

"Tudom, hogy ezek neked sokat jelentenek, mert ezek voltak a kezdeti lökéseid, amik gyerekkorodból fennmaradta, de keresztény emberként, igen is törekednünk kell arra, hogy Jézusiba váljunk"
Egyrészt a kezdeti lökések, másrészt a mai napig sokat jelentenek. De amúgy nem vagyok a Biblia olvasás ellen, ha tudnál olyan idézeteket mondani, ami pontosan lefedik az általam írt versek és dalszövegek tartalmát, örömmel venném!

"Evvel tudunk példát mutatni az embereknek. Ahogy élünk, viselkedünk, érzünk, és beszélünk."
Tudom, nem vagyok tökéletes, de tényleg ennyire rosszul élem meg gyakorlatban a kereszténységemet? Nem mutatok példát, nem cselekszem jót? Persze, nyilván élhetnék jobban, törekszem rá. Tényleg.

"Ezért fontos a napi szintű bibliaolvasás, mert abból láthatjuk, hogy Jézus hogy cselekedet a különböző szituációkban. "
1. Mostanság még szoktam is szentírást olvasni.
2. Jézus a társadalom berednezkedése miatt, és egyéb tényezők miatt nem került olyan szituba, mint én. Ezek a szerzők viszont néha igen.

"Olvashatjuk bene tanításait, példázatait, intéseit, melyek mind segítik a kereszténység megélését a minden napokban. És mikkor jönnek a nehéz idők, és érzed, hogy el fogsz bukni, akkor jön a könyörgés istenhez, hogy segítsen meg. Kérd tőle, hogy mutassa meg világosan, hogy bizonyos szituációkban hogy cselekedj. Kérj tanácsot tanítóidtól, és nővéredtől!"
Mindezt megtettem. Tanítóm ilyen téren mondjuk egyelőre nincs.

"Ted fel magadnak minden cselekedet előtt a kérdést: „Vajon jézus hogy cselekedne ebben a szituációban?” "
Alapvetően jogos amit írsz, és van akinek ez tényleg mindennapos az életében, őket nevezzük szentnek. Én tényleg próbálkozom, de egyelőre ettől a szinttől távol vagyok.

Elnézést, de nem vagyok jól, Se testileg, se lelkileg. Sajnos nem igazán tudom kifejezni az érzéseimet, ezért fordulok más szerzők műveihez, mert ők jobban megfogalmazzák az érzéseimet, mint én.