"Szent Péter háromszor tagadta meg Jézus Krisztust. Szent Pál addig üldözte a keresztényeket, amíg le nem esett a lováról. Ha ők megmenekültek, mindannyian megmenekülünk majd!" - Legyetek jók, ha tudtok (részlet)
Oh, számát sem tudom, hányszor éreztem életem folyamán azt, hogy most már nincs remény. A boldogságnak vége, az öröm eltűnt. Hogy már nem bírom tovább.
Éreztem úgy, hogy nincs értelme az életemnek. Akit szerettem, annak nem kellek, minek éljek egyáltalán? Járkáltam úgy a világban, mint egy élőhalott. Ettem, ittam, wc-re jártam, aludtam, számítógépeztem, éltem a világomat, de nem volt bennem élet.
23 évesen semmiképpen sem mondanám magam bölcsnek. Viszont bölcsebbnek, mint voltam, igen!
Ma már úgy gondolom, és ezt szilárdan hiszem: igenis azért vagyunk itt a földön, hogy boldogok legyünk. A rengeteg boldogtalan embertársunk pedig sok esetben rengeteg energiát öl abba, hogy ne legyen öröm az életében. Láttam már nőket, akik benne maradtak párkapcsolatban, sőt, később házasságra léptek olyan emberrel, aki mellett nem voltak boldogok, és esély sem volt a boldogságra, viszont stabilitást adtak. Láttam férfiakat, akik leragadtak egy szar munkahelyen, ahol pocsékul érezték magukat, de semmit sem tettek, hogy jobb helyre kerüljenek. Sorolhatnám még.
Megfigyeltem, hogy van egy hajlam a modern emberben erre a mártír szerepre. Lehet, régen se volt máshogy, de ma sajnos általános jelenség: lubickolunk a depresszióban! Perverz módon, valamiféle sötét örömöt lelünk a saját szenvedésünkben, és hosszan sajnáljuk és sajnáltatjuk magunkat, ha méltatlanul bánik velünk a sors.
Én erős büszkeséggel megfogadtam, még régebben, hogy törekedni fogok arra, hogy jól érezzem magam. Persze ez nem azt jelenti, hogy vidám táncot lejtek egy szerettem sírja mellett. Pusztán azt, hogy nem érzem magam rosszabbul, mint amennyire indokolt. És ha egyszer jó dolog történik, akkor nem vonom ki magam a hatása alól.
A mi egyházunkba már két hete böjt van, a karácsonyt megelőző bűnbánati időszak. A római katolikusoknál ez később kezdődik, voltaképpen ezt nevezik adventnek. Én pedig kívánom mindenkinek, hogy találjon minél több örömöt az életében. Közeleg az Úr születése, próbáljunk meg örülni, és törekedjünk a boldogságra. Hiszen ezért élünk.
Utolsó kommentek