"Meglehet, sok hibát követtem el... és tán nincs a világon nálam rosszabb ember. Zsémbes voltam és faragatlan. Temérdek gondot okoztam, de azt hiszem... azt hiszem bőven meglakoltam mindenért.
Azt mondja, hogy én kihasználtam az emberek bizalmát, becsaptam őket... de nekem választanom kellet! Választanom kellet az Egyház ítélete, és a nyomor, a reménytelenség között. És Krisztus, Ő ragadott torkon! És azt mondta: "Folytasd tovább! Folytasd tovább!"
Én nem látom át az Úr minden szándékát. Előfordulhat, hogy csak én képzeltem mindent..."
"Mennyi adományt, mennyi kegyelmet, mennyi csodát ajándékoztál nekem... eljöttél, hogy itt élj, és itt szenvedj az én testemben. Én tebenned, és te énbennem! A Nagy Misztérium... köszönöm Atyám! Jól van, kész vagyok. Amikor Te akarod!"
(A fenti idézetek Carlo Carlei: Pio atya, a csodák embere című, két részes filmből vannak)
Én nem vagyok szent, stigmatizált szerzetespap. Sőt, elmondhatom, hogy az itt felsoroltak egyike sem vagyok, külön-külön se, nemhogy egybe...
De azt nagyon jól tudom, milyen amikor Krisztus ragad torkon, és azt mondja: FOLYTASD! És, amikor részesülök az oltári szentségben, Krisztus akkor bennem is ott él. És, mikor elkövetem ezután az első bűnt, ő ott szenved bennem!
És most úgy érzem, tudom, mit akarok az életemmel, még ha legyőzhetetlennek tűnő akadályt is állítottak elém... "Istennek minden lehetséges..."
Nem tudom, hogy csinálom végig az utam, de majd vezet az Úr.
Mindezt úgy gondolom, hogy tudom: "Én nem látom át az Úr minden szándékát. Előfordulhat, hogy csak én képzeltem mindent..."
Ez a két idézet szerintem nagyon jó. Jelenleg mindkettőt magaménak érzem. Vagyis... hónapok óta belém fészkelte magát ez a kettő. És nem hagytak nyugodni. "És Krisztus, Ő ragadott torkon! És azt mondta: "Folytasd tovább! Folytasd tovább!"
És te, Krisztus... te nem hagyod, hogy kikerüljelek. És én már nem is menekülök előled. "A Nagy Misztérium..."
Néha eltűnődöm, hogy kerültem én erre az útra? "úgy tetszett annak, aki már születésemtől kiválasztott" (Gal 1.15)
Nem nevelkedtem vallásosnak, utólag hívott meg az Úr. "Meglehet, sok hibát követtem el... és tán nincs a világon nálam rosszabb ember. Zsémbes voltam és faragatlan. Temérdek gondot okoztam, de azt hiszem... azt hiszem bőven meglakoltam mindenért."
Próbálom lejjebb adni a gőgöm, és ez néha jobban megy, máskor rosszabbul.
"Ha hívsz, megyek
Ha mondod, maradok
Csak legyen meg a te akaratod!"
Utolsó kommentek