Olyna vallomást írok most le nektek, amit soha, de soha az életben nem akartam megosztani veletek... sőt, én magam se akartam emlékezni azokra a dolgokra, amiket nagyon, de nagyon mélyen eltemettem a múlt egy erre való kis sötét cellájában.
De kénytelen vagyok. Az elmúlt három napban többszörösen feltépték ezt a régi sebet. És ha már nem tudok szabadulni tőle, akkor kiírom, minden szennyével együtt.
Angyalom, tudom hogy olvasod a blogom. Itt a teljes sztori, olvasd hát el Te is. Családom tagjainak meg csak annyit: mindenki követ el baromságokat. Igen, én is. Megbántam már mindent.

Egy szerepjátékos társaságnak elöbb-utobb feltünik, hogy miért is állnak ők csak srácokból? Csajok talán nem játszanak? Dehogynem. És ekkor megpróbálnak csajt is hívni.
Történetünk négy éve kezdődött. Megjött a társaságunkba az a bizonyos csaj. Nevezzük C-nek. Valahogy furcsán hatott ez ránk, 15 éves srácokra... kijött belőlünk a kan, ezt bizonyítja az az első találkozás is, ami vetközős pókerbe torkollott.
Nem akarok mindent leírni. Igen, ez a C nekem is tetszett, másoknak is bejött. Jó csajnak tünt, megismertük, ennyi. Jött a születésnapom, és egyik haversrác (továbbiakban Haver) magával hozta a meg nem hívott C-t is. Ezzel szabadult el a pokol.
Nem bántam, hogy ott van. Eltelt a születésnap, kiderült hogy egy utcába lakunk, felhívott magához ismerkedni. Én, a csúnya, pattanásos rockergyerek persze örültem mint majom a farkának. Mentem is. És beállított Haver is.
Hihetetlen volt. Nem emlékszem mindenre pontosan, de azt tudom, hogy a csaj nagyon értett a sexualitáshoz. Fel tudott izgatni egy perc alatt, és ezt nagyon élvezte. Ennyi, nem több. Én hülye meg alaposan beleszerettem. Meg Haver is.
Mert fiatal voltam, tapasztalatlan, eléggé igénytelen, atomkemény rocker. Aki azt hitte, hogy ha valaki annyi sexuális játékban részesíti mint őt C, abból lesz is valami. Aki azt hitte, hogy C képes szeretni egy középosztálybeli srácot.
Hogy, hogynem, C szépen lassan végigjárta a társaságot, szó szerint. Én még olyat nem láttam, hogy fél év alatt valaki ötnél több ismerős sráccal kavarjon össze szépen egymás után. Sok jó haveri lánc szakadt el ekkor, amit újra kellet foltozni... C csak olyannal nem jött össze, aki szerette is.
Átéltem vele sexuális dolgot is. Orális sexet. Amit én nyújtottam, és soha nem is akart viszonozni. Leírni, elmondani nem lehet az érzést, mennyire rossz erre emlékezni, amikor barátnőm van, méghozzá a legcsodálatosabb lány a világon. De jobb, hogy nem marad bennem. Jöjjön ki minden!
A leg gusztustalanabb az egészben az, hogy mennyire el tudta venni nemcsak az eszem, de az erkölcsim is ez a lány. Az én heves szerelmem és Haver heves szerelme miatt kerültünk mi majdnemhogy késelésbe. De végül nem verekedtünk. Haver sem tolta rosszul, pillanatok alat kiderítette, hogy ez volt. És árulásnak érezte, ami nem csoda, hiszen én is annak vettem volna, ha a szerelmem a haverom nyalja ki. De hozzáteszem, nem jártak. És én is szerelmes voltam. Legalábbis akkor azt hittem, ez a szerelem.
Ma már nem tudom, miért. Azt se, mit szerettem benne. De a szenny még csak most jött. Ezzel a C csajjal én sikeresen csaltam meg egyszerre két lányt. Hányok magamtól, de legaláb a saját blogomba legyek őszinte, nem? Most már tudjátok meg, ha akarjátok, mekkora tetü is voltam, nem is olyan rég.
Szóval az egyik csajjal még épphogy nem szakítottam, a másikkal éppenhogy nem jöttem össze hivatalosan, amikor még egyszer megesett a már leírt dolog. Most foghatnám arra, hogy buliba voltam, és többet ittam a kelleténél, de ez nem igaz. Nagyon szerettem C-t., legalábbis ekkor azt hittem. Ez a válasz. Hamarosan megszakítottam vele minden kapcsolatot.
Már több, mint egy éve nem beszéltem vele. Volt időm átgondolni a történteket. ahogy az OSSIAN mondja: "Az emlékek csendben fájnak!" Ne értsetek félre, nem hiányzik. A legkevésbé sem. Egyszerűen az a megaláztatás, amit tőle kaptam... egyik percben még gyámoltalan kislány, akinek szüksége van az ÉN tanácsaimra (hogy aztán véletlen se azt csinálja amit mondok...), és aki hajlandó egy házibuli kellős közepén átrohanni hozzá, mert történt vele valami rossz, és sírt a telefonba... és a következő percben nevelt. Úgy érezte, magasabbrendű, mint a többi ember. Mindig pénzes, jómodú emberekkel járt. Hülyének nézett, kihasznált, és én nemcsak hogy hagytam, de szabályosan akartam... Bálint, te hülye kétlábon járó pénisz!
Na jó, lehiggadtam. Ez a múlt. Közlök egy verset, amit én írtam C-ről, miután végleg kiadtam a szűrét:

"Nem érdekel, hogy mi a bajod
Azt kaptad, amit te is tettél
Fájdalommal teli a hangod
Mindig nyertél, sose győztél

Tellik az idő nélküled,
Kezem nem fogja már kezed

Az élet mindent visszaad
Nem marad adós soha
Egy emlék, neked ez maradt
Rájösz mi is volt a hiba

Tellik az idő nélküled
Szemem nem látja már szemed

Nem kellet volan játszanod
Gondolhattál volan rám
Egyedül vagy, láthatod
Nem érdekelsz engem már

Tellik az idő nélküled
Testem nem várja már tested

Egyedül maradsz, vége már
Túl sokat fogtál egyszerre
Eggyé válik arany és sár
Egy csábító korszak legvége

Tellik az idő nélküled
Szíved keményítette meg szívemet"

Hogy miért is írom le ezt? Mert hülye fejjel csináltam egy nagy baromságot: Haver nosztalgiázni akar, végigvenni az elmúlt négy évet, és ehez kell C is. És kellek én, hogy C hajlandó legyen eljönni. És én hülye beválaltam a kolonc szerepét. És újra találkozhatok vele. Nem fantasztikus? NEM! Nagyon nem. De ha már szavamat adtam, és ez Havernak ennyire fontos, ám legyen. Csak tartok tőle, megbántom C-t, ha teszem azt véletlenül, bepróbálkozik egy olyannal, hogy félrehív, hogy beszéljük meg, és legyünk újra barátok... Mert akkor nagyon sok mindent a képébe vágok. Akkor félő, elmondom neki, hogy most vane gy barátnőm, aki elfogadja hogy nem vagyok gazdag, akit sokkal jobban szeretek ahogy őt valaha is szerettem, hogy enneka  lánynak a kisujja is ezerszer annyit ér, mint ő, hogy az Angyalom nem egy kényes picsa... És még sok ilyesmit.
Angyalom, ha elolvastad, olvasd el a következő blogbejegyzésemet is!
Mindenki másnak, aki elolvasta: bocsássatok meg nekem. Kommenteljetek, ha akartok, tényleg nem zavar. Hülye voltam, és sokat, nagyon sokat tanultam belőle. Pl. Angyal elött azért is nem volt más csajom, mert nem találtam olyan lányt, akit tudnék szeretni. Egyéjszakás kalandokat tudtam volna szerezni. De nem tettem. Most már tudom, mi VALÓJÁBAN a szerelem, és nem az, amit C iránt éreztem.
Angyal nemrég egy telefonbeszélgetés alat azt mondta: a multam nem számít. Szerintem se. A jelen és a jövő az, ami jelenleg érdekel. Hogy az Angyalomnak olyan körülményeket teremtsek, hogy késöbb jó módban élhessünk együtt. Mert már csak Ő számít. Mert Őt tényleg szeretem.