Jaj, mibe keverem magam...
A mostani írásom soha nem született volna meg, ha nem kérnek fel rá külön! Indulatokat fog szülni, és a "nem értek veled egyet" típusú komment lesz az, aminek örülni fogok. Persze páran talán még egyet is értenek majd velem. A legtöbben nem. 
A téma a szex lesz, pontosabban a szüzesség, egészen pontosan a tisztaság kérdése. (Csak 18 éven felülieknek, mert ha felmegy valaki a netre, nem talál sokkal durvább dolgokat a témában, jah...) Amit leírok, az kifejezetten azoknak szól, akik kereszténynek mondják magukat! Aki nem keresztény... bajuk nekik sem lesz, ha elolvassák, de nem ti vagytok a célközönség, kedves nem keresztény olvasók!
NAGYON hosszú lesz. Ennek ellenére, úgy vélem, érdemes átrágni magunkat rajta, én pedig mindent megteszek, hogy izgalmas stílusban adjam elő magam.

Ami nagyon fontos: 
NEM ÍTÉLLEK EL, HA NEM ÍGY GONDOLOD! De azért gondolkodj el ezen, amit itt hosszasan összehordok. De akkor sem ítélkeznék ilyesmi miatt, ha lenne rá erkölcsi alapom. Amim már régen nincsen. 

Amit tudunk: az Egyház tiltja a házasság előtti szexet. 
Elsőnek ezt szeretném kicsit nagyító alá venni. 
Az Egyház (gyakorlatilag minden élő ága,) ellenzi a házasságon kívüli szexet. Ez így a pontosabb.
Lényeges különbség van a két definíció között.
 Kedves olvasók, had kérdezzem meg: miért ez az Egyház tanítása? Miért fáj az bárkinek is, ha két fiatal szexuális értelemben is együtt van? Irigységből, amiért a papok nem szexelhetnek? Ez max. a római katolikus papokra igaz, a keleti keresztények papjai házasodhatnak. A protestáns egyházak lelkészrei szintén, pedig ők is ezt tanítják. Akkor miért? Gonoszságból? Ostobaságból? Maradiságból? Mégis, mi értelme van (vulgáris leszek), nem dugni, ha szeretjük egymást?

Elöljáróban úgy tisztességes, ha leírom: én már nem vagyok szűz, sőt, nem is egy lánnyal voltam már életem folyamán. Felvetődhet a jogos kérdés: akkor miről beszélek én itt?
Nos, annak, hogy én így éltem ahogy, ugyanaz az oka, amiért sokan baromságnak gondolják ezt a tanítását a különböző egyházaknak. Az ok nem más, mint hogy (kövezésre felkészülni) bitang szarul tanítják!

Tisztelt paptestvérek, lelkészek, hitoktatók, és bárki, aki egyházi berkeken belül tanítja az ifjúságot:
AZ EMBEREKNEK FOGALMA SINCS, MIÉRT TEKINTI AZ EGYHÁZ BŰNNEK A HÁZASSÁGON KÍVÜLI SZEXUÁLIS EGYÜTTLÉTET!
Katolikus / ortodox hívő esetében talán meggyónja, protestánsként még csak azt sem. Megismerkedik a lány és a srác, megszeretik egymást, megtörténik. Mi ezzel a baj?

Hogy ezek a fiatal emberek örökre meg vannak rabolva. Az. 
Testvérek, mielőtt a már sokat emlegetett kérdésekre és felvetésekre válaszolnék, leírnék még egy kis beékelt gondolatot: nem érdekel, ha szexeltek. Semmi közöm hozzá, ki kivel kefél. Hidegen hagy, hogy szerelemből, vagy testi vágyból teszed. Nekem aztán nem kell megfelelni. Mindenki azt csinál, amit akar. Szabad akaratot kaptunk? Élhetünk vele. 
Amit leírok, az csupán a meggyőződésem, ami hosszú évek alatt alakult ki, mikor végre felfogtam, MIÉRT bűn ez. Ha nem találkozom pár nagyszerű emberrel, talán a mai napig nem tudnám én sem.

Szóval:

Amit most ki kell jelentsek dogmatikusan: a kereszténységben a párkapcsolatok, az együttjárás, stb. mind a házasság előkészítése. Azt az embert keressük, akit örökké társunkká kívánunk választani. A szexuális aktus, mármint konkrétan a teljes nemi közösség, azaz a tényleges behatolás pedig egy óriási dolog: test és lélek egyesülése. Innentől a két ember eggyé válik, azzá az egésszé, aminek Isten látni szeretné. A test később szétválik, a lélek azonban erre képtelen. Ahogy a test nem képes örökké együtt maradni, a lélek nem képes elválni attól, amivel valaha eggyé lett. Nézzünk egy gyakorlati példát. A példa szereplői Jancsi és Juliska lesznek. Nem János és Júlia. Ezek fiktív emberkék, aki magára veszi, az hülye.
No, Jancsi egy rendes, katolikus fiú. Erős a hite, jár templomba, de világi közegben él. Tudja, hogy "dugni nem szabad, majd csak a házasságban." Jancsi 17 éves, és a házasság rohadt messze van. De ugye ösztönei meg vannak, és hála az internetnek, pornót is látott már, nem keveset. És ott van Juliska, a rendes lány, 17 éves. Ezek összetalálkoznak. Járnak, nem járnak, lényegtelen. Szimpatikusak egymásnak, vagy csak sokat isznak a buliban, vagy ténylegesen több hónapja járnak. A lényeg, hogy lefekszenek.
Történt itt valami rossz?
Egyiknek sincs párja, vagy kifejezetten együtt járnak. Mindketten akarták. Mindketten élvezték. 
A testük egyesült, a lelkük egyesült. 
No, Jancsi és Juliska útja ketté válik. Vagy jártak és szakítottak, vagy össze se jöttek. Juliska megismerkedik egy másik, még szűz fiúval. Lefekszenek.
Mi történt a testükkel?
Feltételezhetjük, hogy kölcsönösen élvezetet okoznak egymásnak. 
Mi történik a lelkükkel?
Ők azt hiszik, hogy ez:

Pedig neeeem... nagyon nem...
Hiszen a lélek nem szakad el. A lélek amivel valaha egyesült, azzal együtt marad...
Valójában ez történt a lelkükkel:

Ne reménykedjünk testvérek, a lélek, amíg mi "őszinte érzelmekből" szeretkezünk egy emberrel, szintén szeretkezik, vagyis inkább átéli az aktust MINDEN ember lelkével, akikkel a pár két tagja valaha is átélte.
Durva? Nem hiszed? Ilyen nincs? 
Akkor mégis, miért ne akarná Isten, hogy csináld, ha csak simán jó, és nincs benne semmi rossz, amíg őszinte szerelemből teszed? 
Persze Jancsi későbbi partnerei sem járnak ám jobban.

Ráadásul nem véletlen hívják az "ártatlanság elvesztésének". 
Ameddig meg nem történik az emberrel, addig rengeteg dolgot beleképzel a dologba. Azt akarjuk, hogy "tökéletes legyen". Hogy mi a tökéletes, az már más tészta, főleg srácoknak az, ha végre túl van rajta. A lányok lelkibben állnak ehhez hozzá.
Na, és mégis mennyi idő és alkalom kell a "minden tökéletes legyen"-től a "nem rakétakilövésre készülsz, hanem kefélni" szintig? (Második idézet az Amerikai Pitéből.)

Vegyünk egy Jancsit.
Ennek a Jancsinak rohadt nagy a szexuális potenciálja. De tényleg nagyon nagy. 20 éves, és még senkivel sem volt. Persze már mondta, hogy átesett rajta, de még nem, kamuzott, mert szégyellte, hogy még szűz.
De 20 éves korában megismerkedik egy lánnyal. Közeli haverok, majdnem barátok lesznek. Egyszer a lány nála alszik, megtörténik az első aktus életében. A csajnak ez nem sokat jelent, neki Jancsi a sokadik, Jancsinak rengeteget. 
Köztük több dolog nem történik, Jancsi éli az életét. Jancsi jó katolikus, meggyónja a dolgot, de becsületesen elmondja azt is, hogy nem érti, mi volt ebben a bűn. A papbácsi elmondja, hogy fontos a tisztaság.
Jancsi egy év múlva megismerkedik egy lányba, akibe bele is szeret, és a lány is vonzódik Jancsihoz. Azonban a lánynak van kapcsolata. De elég szar a kapcsolat. Kilépni azonban nem tud. Többször is lefekszenek Jancsival is, és mindkettőjükben ott van a lelkiismeret furdalás. Nem is megy sokáig, szétmennek Jancsival, a lány az eredeti kapcsolatban marad.
Jancsi ezeket a dolgokat sorozatosan meggyónja, és most már lelkiismeret furdalása is van, de nem a szexért, hanem azért, mert végül is egy harmadik fél lett egy kapcsolatban.
Jancsi évekkel később megismer egy másik lányt, vele is lefekszik, össze is jönnek, de nem szerelmes, és szakítanak. A lány azonban még mindig szereti, és évek múlva sem szabadul Jancsi emlékétől.
Jancsi pedig ezt is meggyónja.

Nézzük, mi is történt itt. 
1. Jancsi lefeküdt egy csajjal, akinek ez kb. semmit sem jelentett.
2. Többször lefeküdt egy csajjal, akinek pasija volt.
3. Lefeküdt egy csajjal, aki évek múltán is vonzódik hozzá, pedig nem is találkoztak.
Mi volt itt a legnagyobb bűn?
Meglepő válasz:
Az első alkalomnál.
Jancsi ott elvesztette az ártatlanságát, a gátat, ami ha nem szakad át, a másik két eset meg sem történik. Így belemászott egy kapcsolatba, lelkiismeret furdalást okozott két embernek, és féltékenységet, és persze félelmet egy harmadiknak. Majd játszott akaratán kívül egy másik emberi lény érzéseivel. Jah, és az elsőnél neki is szar volt, hogy a partnerének ez mennyire semmit sem jelentett.
Ha Jancsi nem csak tudja, de érzi és elhiszi, hogy az Isten nem szemétségből tiltja, hanem azért, mert neki jobb, ha ez a dolog csak a ténylegesen igazival történik meg, akkor mennyi emberi sors lett volna kevésbé rossz?
A sok biszexuális orgiába kényszerített lelket most ne is említsük meg...

Ráadásul ez egy aljas dolog, hogy emberként bizony akaratlanul is összehasonlítjuk majd a feleségünk (férjünk, lányok esetében) teljesítményét a többiekkel.
Én is meg tudom nevezni, kinek volt a legjobb a kéz technikája, kinek volt a legjobb a szájával történt dolog, és kivel volt a legjobb maga az aktus. Minden részletre kimenően tudom, kivel volt a legjobb csókolózni. 
Úriember vagyok, én ezt nem fogom sosem mondani a leendőbelimnek, ha a feleségem lesz. De belül, a tudatalattimban igenis ott lesz. Tisztességes-e vajon azzal, akit tényleg szeretek, hogy valahol mélyen belül tudom, hogy az önzetlen gesztus, amit felém tesz, az kb. a 3. legjobb csak nekem az életben eddig? 
Kérdés, mennyire kapott meg engem teljesen? 

Másik gond, hogy bizony, "amiről nem tudsz, az nem hiányzik". De ha már kóstoltad... akkor tényleg jobban akarod, mint előtte. Hiszen tudod, mitől fosztod meg magad. Könnyebben hallgatsz az ösztönre. És azon kapod magad, hogy olyannal is lefeküdtél, aki már nem "teljes szívből", csak "szimpatikus".

Aztán persze a kérdés: ha szeretitek egymást, miért nem házasodtok össze? Túl fiatalok vagytok? Nem vagytok még készek rá? Indok rengeteg van. De érdekes, hogy felvállalni az egész világ és Isten színe előtt, hogy nekem mostantól csak Ő kell, és senki más (ez a házasság) az nem megy, de a lelkemet és a testemet is odaadni teljesen, amennyire csak az ember Isten nélkül képes, na az igen...

Jah, de mit pofázok én itt? Hiszen én sem vagyok szűz! Ne álszenteskedj Xinaf, ha így gondolod, miért csináltad? 
Jogos. És ismét leírom:
Engem tényleg nem érdekel, kivel feküdtél le eddig, és kivel fogsz a jövőben. Látom, sok kereszténynek fel sem merül a gondolat, hogy NE tegye. Ahogy érzitek. Csak ne hazudjatok magatoknak! Ne higgyétek, hogy ezt csak úgy poénból tiltják! 
Vállaljátok, hogy mit tesztek a lelketekkel, vállaljátok fel, hogy megraboljátok a későbbi társatokat. Viseljük tetteink és döntéseink következményét.

A végére némi pozitív gondolat:
Az ártatlanság visszanyerhető? Igen. Iszonyú nehezen. Lemondás kell hozzá, böjt kell hozzá, ima kell hozzá, és leginkább elhatározás. A lényeg ez. Akarni kell. És a másik kulcs: a BŰNBÁNAT.
Ha nem fogadjuk el, hogy ez bűn... akkor miről beszélünk? Az Egyház, és gyakorlatilag minden egyház hülyeséget tanít, a Biblia hülyeséget ír.
Lehet. 
Amennyiben nem így van, akkor pedig, valahol lehet mégis bűn. Ettől még írhattam mondjuk én is baromságot. Ha nincs igazam, de bűnnek gondolod, gondolkodj el, testvérem, miért az? 
És bűnbánat... bűnbánat... 
Nem önutálat, nem önsanyargatás. A bűnbánat a bűn bánata. Ez a katolikusoknál és az ortodoxoknál a gyónásban csúcsosodik ki. 

Jah, igen, nem feleltem a kérdésre: ha így gondolom, miért követtem el többször ezt a bűnt?
Mert még nem így gondoltam.

És vádolom a papokat és lelkészeket, és az Egyházban dolgozó minden tanítót, hogy ez a téma nincs a helyén kezelve! A szexualitás nem csak a nemi aktusból áll! Nem akkor vagyunk jó keresztények, ha a házasságig SEMMI sem történik, majd egyszercsak ránk szakad a szabadság, és nosza mindent bele!
Hány megnyomorított nő van vajon emiatt a szemlélet miatt a világban? Belegondolni is rossz...
Pedig a szexualitás az Isten AJÁNDÉKA!
Azért kaptuk, hogy boldogok legyünk!
De boldog, valóban boldog csak úgy lehet az ember, ha az Isten akaratát teljesíti.
Jah, hogy te is lefeküdtetek, és csodálatos volt, és boldogok voltál? Testvér, te (és én is, bizony... tudom, hogy én is) elvesztettünk valamit. Sosem tapasztalhatjuk már meg, de képzeljük el: milyen szép lett volna, ha azzal éljük át, akit Isten nekünk rendelt, és akire velünk együtt az áldását adta! Ez egy csodálatos dolog, ami már-már ima, imádása és dicsőítése Istennek!
Én pedig e helyett a dicsőítés helyett kaptam 15 percnyi testi gyönyört.

A végére pedig idézük fel Szent Pál gondolatait a témában:

"Vagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a Krisztus tagja? Most tehát azok, akik a Krisztus tagjai, parázna nő tagjaivá legyenek? Szó sem lehet róla! ¹⁶Vagy nem tudjátok, hogy aki parázna nővel egyesül, egy testté lesz vele? Mert - amint az Írás mondja - "lesznek ketten egy testté."  ¹⁷Aki pedig az Úrral egyesül, egy Lélek ővele. ¹⁸Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik. ¹⁹Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok?"
(1Kor 6,15-19)